A jegybank a Növekedési Hitelprogram elindításával alapvetően a kis- és középvállalkozásokat célozta meg. Részben meglévő hiteleik átváltásán, részben fejlesztési elképzeléseik támogatásán keresztül kívánta és kívánja helyzetbe hozni e cégeket. Az MNB a vállalati hitelezés felpörgetésével egyúttal a gazdasági növekedés támogatásához is hozzá szeretne járulni. A vállalati hitelállományra vonatkozó, 2013. III. negyedévi adatok jelzik a program hatását: ekkor a forinthitelek állománya az előző negyedévhez képest jelentősen, 512 milliárd forinttal (azaz mintegy 20%-kal) nőtt. Ugyanakkor – részben a hitelkiváltások hatására – a devizahitelek állománya 8%-kal zsugorodott. A negyedik negyedévi adatok egyfajta negatív korrekciót jeleznek: ekkor ugyanis a forint és a devizahitelek állománya is csökkent (3 illetve 6%-kal). Történt mindez annak ellenére, hogy az NHP novemberben elindult második szakaszára jelentősen bővítették a felvehető hitelek felhasználási körét, s növelték a maximálisan igénybe vehető összeget is. Az MNB vezetői a jövőt illetően derűlátóak, szerintük a hitelkereslet az idei második negyedévtől újból növekedni fog.

A GKI Zrt. kutatása alapján rendelkezésre álló adatok szerint a jegybank Növekedési Hitelprogramjának hatása a vállalati hitelezés egészére viszonylag csekély. A program első szakaszában inkább a pénzügyi gondok enyhítésén volt a hangsúly, semmint a fejlesztések finanszírozásának támogatásán. A GKI felmérésének eredményei a program iránti vállalati érdeklődés várható szerény növekedésére utalnak.

Források: MTI , Gazdasági Kutató Intézet , mnb.hu


Orbán Balázs