Hazánk az EU színvonalának megfelelő korszerű bankrendszerrel rendelkezik. A politikai rendszerváltásunk időszakában 1989. évtől az üzleti bankok létrehozásával bankrendszerünk a nyugat-európai országokhoz hasonló többlépcsős bankrendszert hozott létre. Megszüntette a Magyar Nemzeti Bank és a vele szorosan együttműködő Beruházási Bank és Külkereskedelmi Bank monopóliumát, oly módon hogy a jegybank tevékenységében a kereskedelmi (vállalatfinanszírozási) ügyleteket megszüntetve önálló és független jegybankká vált, amely a monetáris eszközök réven mint csúcsbank szabályozta az üzleti bankok tevékenységét. A Pénzintézeti Törvény (PIT) és Bázel szabályozás bevezetésével a hazai bankok az európai bankrendszer mintájára konszolidálódtak.
A magyar bankrendszer kialakításában a német modell szerinti univerzális bankok játszottak szerepet, de az EU szabályozás (cél tartalékképzés) csak jelentős költséggel járó 1996-1997 évi hitelkonszolidáció során volt megvalósítható, amelyet a bankoknak három év alatt kellett feltölteni az európai számviteli standardok alapján.
1990-es években az angolszász minta alapján az üzleti bankok mellett létrejöttek a szakmai tevékenységre orientált pénzintézetek mint a TECNOVA (Ipari Fejlesztési Bank), vagy INNOFINANCE innovációs finanszírozásra, Ybl Bank ingatlan beruházások finanszírozására létrehozott szakbank, illetve KONZUM Bank, Kulturális Bank, MEZŐBANK, AGRÁR BANK, de ezek korán elsorvadtak, illetve felszámolás alá kerültek. Bár ezt még túlélte az OKISZ és a KISZÖVÖK által alapított Ipari Szövetkezeteket Finanszírozó Bank, amely később Iparbankház néven kereskedelmi bankká átalakult 1996 évben szintén megszűnt.
A többlépcsős bankrendszerben a Jegybank mellett létrejött kereskedelmi bankok, szolgáltatásait jól kiegészítették a szövetkezeti hitelintézetek, amelyek elsősorban takarékszövetkezetként, illetve az igen szórványosan 1996 évtől a nagy múlttal rendelkező hitelszövetkezetek utódjaként létrejött öt hitelszövetkezet is (1940 években még több mint 1400 volt és központi (apex) bankkal rendelkezett. A takarékszövetkezetekkel szemben a hitelszövetkezetek csak tagjaikat (részjegy tulajdonosaikat) finanszírozhatják a jelenleg is érvényben lévő Hitel és Pénzintézeti Törvény (Hpt) alapján. Ma ezek száma a felszámolások miatt háromra redukálódott és a takarékszövetkezetekkel közös (integrált) intézményvédelmi irányítás alá került.
A fentiekből jól érzékelhető, hogy a kkv szektor finanszírozására nem rendelkezünk szakfinanszírozásra alkalmas kisbank hálózatokkal. Jóllehet, hogy sem a környezetvédelem, sem a vízügy, közlekedés és egyéb szaktevékenységek sem rendelkezik angol-szász mintájú pénzintézetekkel, ezért a kis és mikró vállalkozásoknak is a hitelfinanszírozását a kereskedelmi bankok valósítják meg.

A VOSZ tagságú vállalkozások ugyan rendelkeznek saját alapítású kereskedelmi bankkal, illetve a kamarával közös Széchenyi kártya finanszírozást biztosító pénzügyi szolgáltatásokkal, de a méretükhöz és tevékenységükhöz ideális szaktevékenységet folytató helyi (régiós) kisbankokkal nem. A számukra nélkülözhetetlen pénzintézeti szolgáltatásokat csak a legközelebbi takarékszövetkezetektől, illetve kereskedelmi bankok helyi fiókjaitól tudják igénybe venni.
A kis és mikró vállalkozások számára, ezért nagyon fontos kérdéssé vált, hogy melyik kereskedelmi banktól (helyi fiókjaitól), vagy takarékszövetkezettől vegyenek igénybe szolgáltatásokat olyan helyzetekben, amikor a nagybankok visszafogott aktivitás mellett kezelik a részükről nagyobb kockázatúnak tekintett kisvállalkozókat.
Ugyanakkor a jelenleg is alultőkésítettnek tekinthető kisvállalkozók számára is jelentős kockázatot jelenthet az, hogy melyik banktól igénylik a finanszírozást figyelembe véve, hogy a szabad bankválasztás mellett is a hitelfinanszírozás feltételeként előírják a bankok a vállalkozás folyószámla vezetését, illetve kedvezményekkel arra ösztönzik az ügyfeleiket, hogy lehetőség szerint minden bankügylet náluk legyen végezve.
A kisvállalkozások fejlődése érdekében nagyon fontos, hogy számukra a legmegfelelőbb és legaktívabb banktól vegyék igénybe a szolgáltatást, ezért a cikksorozat során kitérünk a bankválasztási szempontok ismertetésére, illetve azokra a tapasztalatokra, hogy felkeltsék az érdeklődést és partnerként kezeljék őket. Csak előnyös pénzintézeti szolgáltatás teszi lehetővé a vállalkozás sikeressé válását és dinamikus fejlődését.

Amennyiben a Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János