A kis- és mikró vállalkozások fejlődési, kibontakozási lehetőségeit a finanszírozási lehetőségek determinálják. Az a vállalkozás, amelyik objektív, vagy szubjektív okok miatt kiszorul a pénzintézeti finanszírozásokból, csak a pénzügyi tartalékai mértékéig lehet életképes. A vállalkozások bővített újratermelése csak úgy képzelhető el, ha a vállalkozás a saját pénzügyi forrásait hitelekkel is kiegészíti és a fennálló piaci igények minél szélesebb körű kielégítésére törekszik. Ha a vállalkozásnak visszaesik a termelése, illetve csökken az áru készlete, azonnal akadnak olyan vállalkozók, akik villámgyorsan kitöltik a saját termékeikkel nyitva hagyott piaci szegmentet.

Az a vállalkozás lehet csak eredményes, amely minden pillanatban toppon van, amit a konkurensekkel szemben akkor tarthat meg, ha piaci változások gyors reagálására képes. A hatékony és rugalmas vállalkozást az innovációk jelenléte és azok megvalósításának a képessége jellemzi, amely feltétele a fejlesztéshez szükséges finanszírozási források rendelkezésre állása. Annak érdekében, hogy a bankok partnerként kezeljék színvonalas és megalapozott üzleti tervvel kell rendelkeznie, amely megvalósításának függvényében jut hozzá a szükséges hitel forrásokhoz. Az üzleti terv készítése rendkívül hasznos a vállalkozásnak, mivel rendszerezi (megtervezi) a stratégai céljai eléréséhez szükséges feltételeket. Üzleti terv nem más, mint a sikerhez vezető út. Ehhez kívánunk az üzleti terv sorozatunkban szempontokat nyújtani.



1. Az üzleti terv fogalma, készítésének célja
A vállalkozás üzleti elképzelésének jövőképét tartalmazza. (A beszerezhető és a rendelkezésre álló piaci, illetve marketing információk ismeretében a vállalkozás megtervezi tevékenységét.)
Az üzleti terv tartalmazza a vállalkozás fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, ezek megvalósíthatóságának realitását.
Az üzleti tervnek az újonnan alakuló és a már működő vállalkozásoknál nagy jelentősége van, mert a terv-, és piaci igények ismerete nélküli a vállalkozás tevékenysége hosszú távon nem lehet gazdaságos.
Az üzleti terv elkészítésének célja:
o tájékoztatást ad arról, hogy az adott vállalkozás életképes-e a piacon? Egy adott terméke, szolgáltatása keresett-e, valós igényeket elégít-e ki?
o az üzleti terv útmutatóul szolgál: feltárja a vállalkozás működésének azt a területét, amelyre az ellenőrzés nem terjedt ki, a menedzsernek feltétlenül figyelmet kell fordítania ezekre a területekre. A tulajdonosok és az alkalmazottak számára kijelöli a vállalkozás által követendő irányt.

 a vezetés információs rendszerének javítása,
 az üzleti terv a vállalkozás hitelezői, befektetői számára információt szolgáltat a befektetési lehetőségekről
 az üzleti tervnek vállalkozások fúziójánál, megvásárlásánál is nagy jelentősége van, amennyiben felkelti érdeklődést, vagy a jó értékesítési lehetőséget biztosítja
 a terv elkészítésekor a vezetés átgondolja a cég jövőbeni stratégiáját (jövőbeni működés, ügyfelek keresése, hatékonyság növelése).

Az üzleti terv elkészítése jelentős költségráfordításokat, megfelelő szakmai ismereteket és felkészülést igényel. Külső konzulens igénybe vétele is esetleg szükségessé válik. Az üzleti terv elkészítésének fontos feltétele a megalapozott információkkal rendelkező vezető, aki képes a vállalkozás szempontjából sikeres döntések meghozatalára.


2. Az üzleti terv tartalma, szerkezete

Az üzleti tervet úgy kell összeállítani, hogy kielégítse azoknak az igényeit, akik számára készül hitelezők, befektetők, üzleti partnerek, vezetés.

Az üzleti terv szöveges leírása tartalmazza

a terv megvalósításáról szóló összefoglalást, mely. bemutatja:

o a vállalkozást, az igényelt finanszírozási hitelek jellegét;
o a vállalkozás életképességét,
o mértékét: az igényelt hiteleket, (tőke befektetéseket) hogyan használják fel, és milyen mértékű megtérülésre számíthat a vállalkozás, illetve a befektető,
o a célkitűzések leírását: mit kíván a vállalkozás elérni, mi a vállalkozás stratégiája. Ha egy üzleti terv készítésénél például az a cél, hogy a vállalkozás törzstőkéje befektetőt nyerjen meg magának, ezt egyértelműen közölni kell,
o a piac- és vállalkozási csoport elemzés:
elemezni kell azt a vállalkozási csoportot, amelyikben a vállalkozás érdekelt. külön figyelmet kell fordítani azokra a szempontokra, amelyek az adott vállalkozás egyedülállóvá teszik a piacon, és amelyek tudatos kihasználásával sikeresebben veheti fel a versenyt a konkurens vállalkozásokkal,
o a mennyiségi elemzést:  számszerűsítve mutatja be a vállalkozás múltját, és három évre előre határozza meg a tervezett vállalkozási mérleget és a pénzforgalom alakulását. Az üzleti terv sikerében ez a rész meghatározóan fontos, mivel egyértelműen tükrözi azt, hogy a menedzsment képes-e arra, hogy valós számokban is kifejezze vállalkozás, elképzelését, a menedzser ezzel igazolja a felkészültségét és szakmai ismeretét.


Az üzleti terv szerkezete

A hagyományos, szisztematikus modell:

BEVEZETŐ

Ez az oldal röviden összefoglalja, hogy mit tartalmaz az üzleti terv: a vállalkozás neve, címe, a vállalkozási egységek neve és telefonszáma, a vállalkozás bemutatása és a tevékenységek jellege, a szükséges finanszírozás összege, nyilatkozat a beszámoló titkosságáról, a terv bizalmas kezelésére vonatkozó igény jelzése.

A) ÖSSZEFOGLALÓ FEJEZET
Az üzleti tervnek ez a része a részletes leírás után készül el és röviden, tömören, 3-4 oldal terjedelemben összefoglalja a vállalkozási vállalkozás természetét, a szükséges finanszírozást, a pénzügyi piac felvevőképességét, és annak indoklását, hogy miért számíthat sikerre ez az üzlet. A pénzügyi befektetők számára fontos annak eldöntése, hogy érdemes-e végigolvasni a teljes üzleti tervet.

B) A VÁLLALKOZÁS HELYZETELEMZÉSE
Fontos, hogy az új vállalkozást megfelelő összefüggésrendszerben szemléljük. Választ kell adni a trendekre és a kilátásokra, a versenyhelyzet és a versenytársak elemzésére, a pénzügyi piac behatárolására, szegmentálására, a piaci előrejelzésekre.

C) A VÁLLALKOZÁS LEÍRÁSA
A vállalkozás bemutatása és jellemzése. A hitelezőknek, pénzügyi befektetőknek a terméket, szolgáltatásokat, a vállalkozás méretét és tevékenységi körét, szervezeti felépítését és a személyzetét. A vállalkozás korábbi vezetési tapasztalatainak hasznosítását is be kell mutatni.


D) A TERMELÉSI TERV

Ez a fejezet a teljes vállalkozási szolgáltatási folyamatot mutatja be, ismerteti a vállalkozás szervezeti egységeit, illetve üzletágait, a gyártás és szervezés technológiai rendszerét (gyártástechnológiákat, munkaügyi és ügyviteli- informatikai- minőségvédelmi rendszerét), a vállalkozás fontosabb ügyfeleinek és vállalkozási partnereinek a megnevezését.


E) MARKETING TERV
A vállalkozási marketing terv az üzleti elképzelés leírásának egyik legfontosabb része. A menedzser itt vázolja fel, hogyan fogja a vállalkozás termékeit forgalmazni és értékesíteni, hogyan alakítja ki az árat és milyen reklámeszközöket kíván használni. Tájékoztat az üzletpolitika előre jelzéséről és az ellenőrzés módjáról.


F) SZERVEZETI TERV

Ez a rész a vállalkozás szervezeti felépítését, tulajdonformáját írja le, megmutatja a hatáskörét és a felelősségvállalás területeit is.



G) KOCKÁZATBECSLÉS
A menedzser tervet dolgoz ki a kockázat kezelésére. Ezek a tervek és a stratégiák azt mutatják be a hitelezőknek, illetve befektetőknek, hogy a vállalkozás felkészült a kockázatok kivédésére.


H) PÉNZÜGYI TERV
Tartalmazza a vállalkozás nyitó mérleget, a nyereség-veszteség számítást, a pénzforgalomra vonatkozó becsléseket, az első év végére tervezett zárómérleget, valamint a második és a harmadik év végére tervezett mérleget.



I) FÜGGELÉK (TÁMOGATÓ ANYAGOK)
Háttéranyagokat tartalmaz, elég csak hivatkozni ezekre a dokumentumokra: levelek, piackutatási anyagok, üzleti ajánlatok, vagy szerződések, üzleti partnerek ajánlatai és a terv döntéseit alátámasztó adatok, kutatási információk.


2. Piac-centrikus modell
A gazdasági verseny folyamatában vizsgálja a vállalkozás profittermelő képességét.


A) ÖSSZEGZÉS
Mint az előző modellben, tartalmaznia kell a problémát, a megoldást és a szükséges lépéseket.
A tervidőszakban a vállalkozás mit kíván elérni.



B) AZ ÜZLETI VÁLLKOZÁS CÉLJA
A tervidőszakban a vállalkozás mit kíván elérni.



C) A FŐ ELŐIRÁNYZATOK
Számszerűsítve bemutatják a tervidőszak elvárásait az alábbi területekre:

AZ ÉRTÉKESÍTÉS
Jövedelemtermelő képesség, a vállalkozás fejlesztése, innovációs programok


SZEMÉLYZETI ÜGYEK
Személyzeti, adminisztrációs célkitűzések.


D) PIACI ÖSSZKÉP
A vállalkozás piaci környezetének elemzését tartalmazza fő trendjét, a vevőkör összetételét, az elmúlt három év során a vállalkozási piac vonatkozó szektorában elért részesedési hányadot, a főbb versenytársak jellemzőit, valamint annak bizonyítását, hogy a vállalkozás miért hatékonyabb másoknál a piacon.

F) MARKETINGTERV

Azt mutatja, hogy a vállalkozás hogyan tudja kihasználni a piaci lehetőségeit, (szektorok vagy ügyféltípusok szerint).
A terv térjen ki a gyártott termékekre, illetve szolgáltatásokra, az árra, az elosztás rendszerére, a promóciós tevékenységre, a közreműködő emberekre és a munkafolyamatokra


F) FOLYAMATSZERVEZÉS

Hogyan szervezi meg a vállalkozás a termékek és szolgáltatások értékesítését, mennyire függ az ügyfelektől, és vállalkozási partnerektől? Mennyire hatékonyak a banktechnológiai eszközei a megcélzott piacrész ellátásához?


G) SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

El kell készíteni a szervezet egészét bemutató blokk-diagramot és a táblázatokat, amelyekben a létszám és az alkalmazott döntéshozatali mechanizmus is fel van tüntetve. Be kell mutatni azt is, hogy van-e nyereségfelosztás, illetve osztalék és alkalmazotti részvénytulajdonosi rendszer.


H) A VEZETÉS

A tervben részletesen ki kell térni arra, hogy a menedzsment az adott feladat vonatkozásában milyen képzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. Ez a legtöbb üzleti terv gyenge pontja: a külső pénzbefektetések, illetve finanszírozások igénylésekor döntő tényező a vállalkozási vállalkozásban megtestesülő szakértelem, amely a kitűzött eredmény eléréséhez szükséges.


I) PÉNZÜGYI PROGNÓZIS

A vállalkozásnak egyértelműen be kell számolnia:

o a vállalkozás múltjáról, s ha lehetséges, öt évre visszanyúló kereskedelmi tevékenységről,
o a jelenlegi prognózisok részleteiről; különös tekintettel a mérleg-főösszeg és pénzforgalom alakulására, a bruttó nyereségre és az egyes döntő fontosságú mutatókra,
o az igényelt külső finanszírozás mértékéről: az adott feltételek mellett mekkora idegen tőke összegre van szükség, s azt milyen ütemben kívánja visszafizetni.

Az üzleti terv dokumentum, amelyet a vállalkozás tevékenységének a minősítésére, a közgyűlés, illetve a tulajdonosok valamint a felügyeleti szervek részére történő beszámolás céljára is felhasználnak az időarányos teljesítmények és mutatószámok értékelésére. Különösen az induló vállalkozásoknál fontos az üzleti terv betartása, mivel a terv nem teljesítésének következménye lehet a vállalkozás életben maradása, és fejlődőképességének a biztosítása. A üzleti stratégia végrehajtása során legyenek ellenőrzési pontjaink; hogy meggyőződhessünk az elképzeléseink tervezett megvalósításáról és előre haladásáról.

A bankárok jól tudják, hogy a vállalkozás jövője a tervezés hatékonyságán múlhat.

Az üzleti életben azonban pontosan sohasem lehet előre látni és tervezni, a piaci jelenségek és folyamatok esetében az eltérés szükségszerű. A feltételek megváltozása esetén a legjobb üzleti terv is érvényét veszti. Az olyan környezeti tényezők, mint a gazdasági helyzet, a vásárlók, az új technológia vagy a verseny, és az olyan belső tényezők, mint a kulcsalkalmazottak elvesztése; vagy újak megszerzése, mind megváltoztathatja az üzleti terv irányát. Ezért a tervező munkának számolnia kell a váratlan eseményekkel is. A vállalkozásoknak azt is el kell dönteniük tehát, hogyan tehetik működésük szerves részévé tevékenységük eredményességének ellenőrzését? Az üzleti terv eredményes megvalósítását elősegíthetjük

o az előrehaladást figyelő ellenőrző program, és
o a váratlan események bekövetkezése esetén szükségessé váló korrekciós terv kidolgozásával is. Ennek érdekében a vállalkozás vizsgálja meg:
 a hónap akciótervét : mi valósult meg, mit kell megoldani
 az alapfeltevéseket, mégpedig olyan szempontból, hogy történt-e jelentékeny változás, s ha igen, az milyen hatást gyakorol a vállalkozás egészére,

o az szolgáltatás értékesítés aktuális szintjét, s ami még fontosabb, a bruttó profit nagyságát. Össze kell vetni a tervezett mérleg főösszeggel, forgalommal és jövedelmezőséggel, és meg kell nézni, milyen befolyással van mindez a vállalkozás fejlődésére.
o mérleg főösszeg és a pénzforgalom alakulását,
o a minőségellenőrzést,
o a fogyasztóvédelem helyzetét.

Az ellenőrző vizsgálatokkal elérhetjük, hogy a vállalkozás minden olyan területe megfigyelés alatt áll, amely kockázatot rejt magában (mérleg főösszeg, pénzáramlás, a jövedelmezőség, vagy az új vállalkozási szolgáltatások bevezetésével kapcsolatos határidők.) Ugyancsak értékes ellenőrzési módszer az eredmény (nyereség vagy a veszteség) negyedévenkénti áttekintése.

Folytatás : 3. Az üzleti terv készítésének fázisai
Amennyiben Finanszírozás és tőkebefektetés témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt, vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Kovács János