Blog

Rendszertelen munkamegbízás

Ha számlaképességre van szükség olyan, elsősorban szellemi, elenyésző költségtartalmú tevékenységhez, amely elég hektikusan, nem rendszeresen érkezik, melyik formát érdemes alkalmazni? Egyéni vállalkozás vagy magánadózói (7-es adószámú) tevékenység?
1. hozzászólás:

Rendszertelen munkamegbízás

Olyan esetekben lehet első sorban élni ezzel a lehetőséggel, ahol az adózó a vállalkozói tevékenységet nem üzletszerűen, illetve nem rendszeresen végzi. Az adószámos magánszemély a munka elvégzését követően köteles számlát kiállítani. A számlán szereplő összeg bruttó és nettó összege megegyezik abban az esetben, ha az adózó alanyi, vagy tárgyi ÁFA mentességet élvez. Ellenkező esetben természetesen szerepeltetni kell az ÁFA mértékét is a számlán. Az adószámos magánszemélynek is van bevallási kötelezettsége, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megtennie. Eltérőek a kötelezettségek akkor, ha biztosítási jogviszony jön létre, és ha nem. Amennyiben az adószámos magánszemély jövedelme a tárgyhónapban nem éri el a mindenkori minimálbér 30 %-át, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ellenkező esetben pedig igen. Az első esetben nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség, hanem csak a 16 % személyi jövedelemadót kell levonni, illetve befizetni. Második esetben azonban a kifizető (akinek a számlát az adószámos magánszemély kiállította) levonja a 16 % személyi jövedelemadót, a 10 % nyugdíjjárulékot, a 7 % egészségbiztosítási járulékot, illetve a kifizetőt terhelő 27 % szociális hozzájárulási adót. Az adószámos magánszemély a költségeit vagy tételesen, mindent számlával igazoltan, vagy 10 %-os költséghányad alkalmazásával számolhatja el.
Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]