A vállalkozói személyi jövedelemadó 49/B. § (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el. (6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető: f) az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett, fejlesztési célra - a (16) bekezdés alapján történő elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve nyilvántartásba vett - legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék); dr. Bednár András

Az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói bevétel a személyi jövedelemadó törvény 49/B. §-a alapján – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető többek között az úgynevezett fejlesztési tartalék összegével, ami valójában nem más, mint egy szimulált, szabályozás által körülhatárolt összeg, (gyakorlatilag egy előrehozott értékcsökkenés, vagy halasztott adó). Ennek mértéke legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék).

Az elhatározott és „megképzett fejlesztési tartalékkal” bizonyos kötelmek is járnak. Ezt az adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni. 2009-től már nem feltétel a fejlesztési tartalékként levont összeg bankszámlán történő tényleges lekötése, hanem – a kedvezményes adókulccsal elérhető adómegtakarításra vonatkozó előíráshoz hasonlóan – elégséges egy megfelelő, külön nyilvántartás vezetése. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható legyen a kivezetett összeg, valamint a kivezetés alapjául szolgáló kiadás teljesítésének időpontja és összege, illetve a kivezetés miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.

A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg ugyanis az egyéni vállalkozónak további feladatot is jelent: egy előrehozott költség-kiadás kötelezettsége jelentkezik, azaz annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból – azaz csökkenthető a fejlesztési tartalék – , ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt szerez meg – nem ingyenesen –, vagy állít elő. (Ilyenkor az alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzíti a beruházási, felújítási kiadásokat.)

A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ilyen lehet például egy kizárólag üzemi célt szolgáló használt ingatlan is – értékcsökkenési leírásának megállapítása során, ha ahhoz fejlesztési tartalékot vett igénybe az egyéni vállalkozó, az Szjatv. 11. számú melléklete II/2. pontjának o) alpontjában foglaltakat is figyelembe véve, azaz a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék alapjául szolgáló és fejlesztési alap nyilvántartásból kivezetett összeget.

A fentiek alapján tehát nincs akadálya a fejlesztési tartalék felhasználásának, azonban az előzőekben részletezett előírásokat be kell tartani és a kötelezettségeket teljesíteni kell.

Amennyiben a fejlesztési tartalék szabálytalanul került felhasználásra, tehát az egyéni vállalkozó saját döntés vagy külső okok hatására úgy dönt, hogy nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni a szabályozás által előzőekben leírt fejlesztési feladatát, akkor az előrehozott adózási tartalékot vissza kell fizetnie, mégpedig szankciókkal növelten. Ezért ez kevéssé éri meg!

Ebben az esetben az jelenti a megoldást, hogy kivezeti a fejlesztési tartalék nyilvántartásból a korábban képzett összeget, vagy annak egy részét és megállapítja

• a kivezetett rész után a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezések szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [Szjatv. 49/B § (9) bekezdés], valamint
• kivezetett résznek az előző pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [Szjatv. 8. §], továbbá
• az előző pontokban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül kell megfizeti.

PD