Napjainkban ez a tendencia főként az építőiparban vált jellemzővé, ahol a cégek egyre szigorúbb kritériumrendszerek alapján tömörülnek alvállalkozói láncokba. Főként ezen a területen érezteti hatását a körbetartozás is. A nagyobb társaságok közül sokan a fővállalkozó kiküszöbölésében látják a megoldást, és közvetlenül maguk kötnek szerződést az alvállalkozókkal. Emellett igyekeznek a láncolat alsóbb fokain elhelyezkedő piaci szereplőket folyamatosan és egységes szempontrendszer alapján ellenőrizni, és amennyiben azt tapasztalják, hogy valamely cég fizetési hajlandósága saját partnerei irányában kívánnivalót hagy maga után, úgy ezt a résztvevőt eltávolítják a láncolatból. A láncolat alsóbb fokain elhelyezkedő cégek nem mindig a megrendelő hibájából esnek el az őket megillető pénzösszegektől, hanem az sem ritka, hogy a velük szerződésben álló fél más tartozásait fedezi a megrendelőtől származó vállalkozási díjból, vagyis a pénz kilép a láncolatból. Kiút lehet, ha a megrendelők vagy pedig a fővállalkozók szigorú kritériumok alapján vizsgálják azokat a cégeket, amelyek a teljesítésbe be kívánnak szállni.