A kirovó, kiosztó rendszer hatékonysága megszűnőben van, mivel folyamatosan csökken a nyugdíjasokat eltartó aktív - adózó - dolgozók aránya. Míg 20 éve 3:1 arány volt, jelenleg ez már közelít az 1 felé, azaz a nyugdíjalap kimerülése felé. A fejlett nyugat-európai országokban is megengedett a korábbi nyugdíjazás (általában 65 év a nyugdíj korhatár, de ez esetben a férfiak és a nők is egységesen a befizetéseik arányában csökkentett nyugdíjakat kapnak. (20-30 %-kal csökkentett nyugdíjak 40 éves munkaviszony után. Mi gazdagabbak vagyunk náluk ? Vagy nem ismerjük a matematikában azt az alapműveletet, hogy ha nullát bármilyen számmal osztunk az eredmény mindig nulla lesz. Érdemes lenullázni a jövőnket. KJ nyugdíjas

Nem eszik annyira azért azt a forró kását... Kérdés, jónéhány év múlva milyen nyugdíjak lesznek, mert ha az előrejelzések igazak, akkor nem éri meg majd elmenni...

Az aktív, tudással rendelkező szakemberek elmennek nyugdíjba ez a gazdaságra nagyon nagy terhet fog jelenteni, mert új szaktudással rendelkező munkaerőből jelenleg nagyon nagy a hiány.Megbecsülni kell a szaktudást nem pedig nyugdíjba küldeni.

Ez egy kettős dilemmát takar magában. Az már ma is egyértelmű, hogy ha túl sok a nyugdíjas, akkor az aktív keresők utáni járulékokból kellene fizetni a nyugdíjukat, ami persze nincs így. Mivel az aktív keresők jelentős része minimálbéren van bejelentve, a foglalkoztatásuk után befizetett járulékok közelítőleg sem fedezik a nyugdíjkiadásokat. Így ha a férfiak is jogosultak lesznek a 40 év utáni nyugdíjra, akkor újabb réteg kerül ki az aktív keresők közül, akik után nem érkezik befizetés a nyugdíjkasszába. Az igaz, hogy a nyugdíjba vonuklók helyett munkába állhatnak a ma esetleg munkanélkülki fiatalok, de mennyit fognak utánuk befizetni a nyugdíjkasszába?