Visszakaphatom az illetéket? Hogyan, milyen módon? II.

Vagyontárgy szerzése, vagy közigazgatási, illetve bírósági eljárás esetén fő szabály szerint illetéket kell fizetni.

Mi történik akkor, ha az adóhatóság előírta az illetékfizetési kötelezettséget, de mégsem kell megfizetni, vagyis az illeték törölhető. Mi a teendő, ha a ránk kiszabott illetéket már megfizettük, de mégsem kell megfizetni, vagyis visszajár.

A megállapított illeték törlése/visszatérítése csak a jogszabályban meghatározott esetekben kérhető – erre ad útmutatást a NAV oldalán megjelent tájékoztató füzet.

Előző cikkünkben a vagyonszerzési illetékről, a mostani írásunkban az eljárási illetékekkel kapcsolatos szabályokról szólunk.

Eljárással kapcsolatos illetékügy

 

Ezekben az esetekben a NAV határozatban, vagy egy ún. fizetési felhívásban értesíti az adózót arról, hogy milyen ügyben, mekkora összeget, meddig, milyen számlaszámra kell megfizetni az illetéket.

Abban az esetben, h az adózó az illetéket nem fizette meg, akkor a NAV-nak ahhoz a szervéhez kell benyújtani az illeték törlése iránti kérelmet, amelyiktől a fizetési meghagyást/fizetési felhívást kapta. A kérelemben fel kell tüntetni a fizetési meghagyás/fizetési felszólítás ügyszámát, vagy iktatószámát, illetve az adóazonosítót.

A kérelmet az alábbi határidők szerint lehet benyújtani:

  • Ha 2013. január 1. előtt megindított eljárással kapcsolatban állapította meg a NAV az eljárási illetéket, és azt nem fizették meg, akkor az illeték bármikor törölhető.
  • Ha 2013. január 1-jét követően megindított eljárással kapcsolatban állapította meg a NAV az eljárási illetéket, akkor az illeték megállapításához való jog elévülési idején belül lehet az illeték törlését kérni.

 

Abban az esetben, ha az adózó az eljárási illetéket megfizette, a NAV-nak ahhoz a szervéhez kell benyújtani az illeték visszatérítése iránti kérelmet, amelyiktől a fizetési meghagyást/fizetési felhívást kapta. A kérelemben fel kell tüntetni a fizetési meghagyás/fizetési felhívás ügyszámát, vagy iktatószámát, illetve az adóazonosítót. Azt is meg kell adni, hogy a kiutalást milyen postacímre, vagy milyen számú bankszámlára kéri.

A kérelmet az alábbi határidők szerint lehet benyújtani:

  • Ha 2013. január 1. előtt megindított eljárással kapcsolatban állapította meg a NAV az eljárási illetéket, akkor a megfizetett illeték a megfizetést követő 5 éven belül téríthető vissza.
  • Ha 2013. január 1-jét követően megindított eljárással kapcsolatban állapította meg a NAV az eljárási illetéket, akkor az illeték megállapításához való jog elévülési idején belül lehet az illeték visszatérítését kérni.

 

Amennyiben az adózó nem a NAV-tól érkezett irat alapján fizette meg az eljárási illetéket, hanem:

– illetékbélyeggel (az eljárást kezdeményező iraton, vagy az eljáró hatóság felhívására)

– készpénz-átutalási megbízással (csekken),

– átutalással,

– készpénzzel házipénztárba,

– bevallás alapján.

Akkor a kitöltendő kérelmek adatlapjait és a hozzá tartozó kitöltési útmutatót szintén a tájékoztató füzetben találják meg.

 

A kérelmet az alábbi határidők szerint lehet benyújtani:

  • Ha 2013. január 1. előtt megindított eljárásban megfizetett illeték visszatérítését kéri, akkor a kérelmet a megfizetéstől számított 5 éven belül nyújthatja be a NAV-hoz.
  • Ha 2013. január 1. előtt megindított eljárásban megfizetett illeték visszatérítését kéri, akkor arra a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

Hol lehet benyújtani a kérelmet?

A kérelmet főszabályként a lakóhely (cég esetén székhely) szerinti NAV szervhez kell benyújtani.

A megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg értékének visszatérítése kérhető továbbá az eljáró hatóság/bíróság székhelye szerinti NAV szervtől is.

A kérelemmel meg kell küldeni az illetékbélyeget, vagy azt az iratot, amire felragasztották.

Nincs helye a visszatérítésnek, ha

– alapos a gyanú, hogy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban felhasználták;

– az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem annak csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be;

– az ügyfélnek adóhatóság által nyilvántartott köztartozása van.

 

Az első két esetben az illetékbélyeget – ha már felragasztották, az irattal együtt – elismervény ellenében az állami adóhatóság visszatartja, és szükség esetén felelősségre vonást kezdeményez.

 

A lakóhely (cég esetén székhely) szerinti kérelem benyújtás alól kivételt jelentenek:

  • A közjegyző fizetési meghagyásos ügyekben hozott döntése elleni elektronikus fellebbezés illetéke,
  • A cégbírósági eljárási illeték.

 

Ha a fentiek alapján nem dönthető el, hogy melyik NAV szervhez kell benyújtani a kérelmet, akkor az adózó lakóhelye (cég esetén a székhelye) szerinti adóigazgatóság jár el. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett (nincs lakóhelye, cég esetén székhelye, telephelye), akkor minden esetben az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

 

Fontos tudni azonban, hogy mindegyik esetben az illeték összegének kiutalásáról az állami adóhatóság csak akkor intézkedik, amennyiben Önnek nincs lejárt esedékességű köztartozása. Ha van ilyen tartozása, akkor a NAV az illeték visszatartásáról külön végzésben rendelkezik, és azt átvezeti a tartozásra.