A kiskereskedelmi adókötelezettség érinti a kiskereskedelmi tevékenység min­den szegmensét, s a gazdaságvédelmi ak­cióterv végrehajtása érdekében a járvány­ügyi alap feltöltését szolgáló kiskeres­kedelmi adóról szóló 109/2020 (IV. 14.) Kormányrendeletben található, hogy a TEÁOR’08 szerinti besorolást alapul véve mely tevékenységre vonatkozik az adókötelezettség. Az adóköteles kiskereske­delmi tevékenység valójában nem más, mint termékeknek, áruknak átalakítás nélküli értékesítése a nagyközönség, elsősorban a lakosság részére az egyes – az értelmező rendelkezésben emlí­tett – TEÁOR számok alapján azono­sítható értékesítési csatornákon (bolt­ban, utcai standon, csomagküldő szol­gálattól, interneten) keresztül. Azon ke­reskedelmi egységek tevékenysége tar­tozik ide, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakos­ság számára hozzáférhetők, azaz köz­forgalmú – mindenki számára elérhető – értékesítést hajtanak végre.

Az adó alanya az, aki/amely kiskereskedelmiadó-köteles tevékenységet végez. Adóalany az a személy is, aki/amely Magyarországon gazdasági célú letele­pedéssel nem bír, ám (tipikusan inter­neten keresztül) Magyarországon a ve­vője számára árut ad el.

Az adó alapja az adóalany kiske­reskedelmi tevékenységből eredő nettó árbevétele (tehát nem feltétlenül a jog­alany összes nettó árbevétele, amen­nyiben nem kiskereskedelmi tevékeny­ségből is származik árbevétele, ugyan­akkor adóköteles az az árbevételrész is, amelyet a kiskereskedelmi értéke­sítés keretében nem a lakosságnak, ha­nem vállalkozónak értékesít). Az adó­alapot növeli a beszállító által nyújtott engedmény és a beszállítónak nyújtott szolgáltatás ellenértéke is.

• Az adó mértéke sávosan progres­szív: 500 millió forint adóalap alatt az adó mérték 0 százalék (valamennyi vál­lalkozás számára), ezen határ alatti ár­bevétel esetén adóbevallást sem kell benyújtani
• 500 millió forint felett, de 30 milliárd forint adóalapig 0,1%,
• 30 milliárd forint felett, de 100 milliárd forint adóalapig 0,4%,
• 100 milliárd forint feletti adóalap után 2,5%. 

 

Az adóelkerülés kizárása érdekében össze kell számítani azon kapcsolt vál­lalkozások adóalapját, amelyeknél a kap­csolt vállalkozási viszony a kormányren­delet kihirdetését követően szétválással vagy kiválással jött létre, vagy amelyek között a kiskereskedelmi tevékenység főbb eszközeit eszközátruházással ad­ták át. Ebben az esetben is lehetőség van ugyanakkor kimentéssel élni, ha az em­lített ügyleteknek van gazdasági célja.

A kormányrendelet hatálya eredetileg a veszélyhelyzet idejére vonatko­zik. Így az eredeti kormányrendeletnek megfelelően a norma külön szabályt ír elő az adóösszeg számítására. Ehhez első lépésben a kormányrendelet hatályba­lépésének adóévét követően meg kell határozni az adóévi teljes nettó árbe­vételt. Ezt követően a mértékrendszer­rel ki kell számítani azt az adóösszeget, amely a teljes adóévre jutna, majd pe­dig a kormányrendelet fennállása nap­jainak az adóév összes napjaiban kép­viselt arányának megfelelően kell kal­kulálni a veszélyhelyzeti kormányren­delet szerinti adóösszeget. Az adóévi adóról szóló bevallást az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó nap­jáig kell benyújtani, s ekkor esedékes az adó és az adóelőleg közötti pozitív kü­lönbözet megfizetése is.

Az adóra a veszélyhelyzet idején havonta adó­előleget is kell fizetni. A havi adóelőleg alapját az előző adóév kiskereskedelmi tevékenységé­nek árbevétele képezi (ha az adóalany­nak van lezárt adóéve), s ez alapján kell a teljes (elmúlt) adóévi adóösszeget meg­állapítani a mértékrendszer segítségé­vel, majd ezt elosztani 12-vel. Az első adó­előleg bevallására nyitva álló határnap 2020. május 31-e volt, de minden olyan hó­nap utolsó napján ezt az adóelőleg-ös­szeget kell megfizetni, amely hónapban legalább egy napig fennállt a kormány­rendelet hatálya.

Abban az esetben, ha az árbevétel az előlegfizetés esedékességét megelőző hónapban az előző adóév azonos idő­szakához képest jelentős mértékben, több mint 40 százalékkal csökkent, a kormányrendelet szerint sajátos előleg-mérséklési kérelmet lehet benyújtani. Ha ez a feltétel fennáll (az adóalany ezt bizonyíthatja az árbevételi adatokkal), akkor az előlegmérséklés automatikus és arányos az árbevétel-csökkenés mértékével.