Változott a „nők 40” nyugdíj

A júliustól életbe lépett új társadalombiztosítási törvény járulékváltozása hatással van a nyugdíjalapra is, hiszen az újracsomagolt társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség számos ponton változást hozott. Így van ez a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásában is.

Először is a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény alapján tekintsük át a kedvezményes nyugellátásra való jogosultság legfontosabb szabályait.

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyre súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel jogosult a nő. A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.

Ez a követelmény gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén kevesebb időtartam, a harminckét év helyett legalább harminc év.

Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

A keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet 12. §-ában olvasható.

Néhány szolgálati idő nem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, például:

– az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
– a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje és
– a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.

Ezek a szolgálati idők azonban nem vesznek el, a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembe vételre kerülnek.

Például egy három éves felsőfokú nappali tagozatos képzést 1998. előtt elvégzett hölgy, aki huszonegy éves korában elkezdett dolgozni, folyamatosan dolgozva hatvanegy éves korára a negyven év keresőtevékenységgel megszerezte a nők kedvezményes nyugellátására a jogosultságot, nyugdíjba vonulhat, és nyugdíja összegét az összes szolgálati idejéből, azaz nemcsak a negyven év jogosultsági idő, hanem a negyvenhárom év összes szolgálati idő alapján fogják kiszámítani.

Nyugdíj szempontból a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása saját jogú nyugellátás, öregségi teljes nyugdíjnak minősül, így nem történik átszámítás akkor sem, ha a példában szereplő hölgy még tovább dolgozott a nyugdíj mellett. További szolgálati időt ezzel nem szerezhet, viszont ha olyan keresőtevékenységet folytat, amely nyugdíj járulék köteles, a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelésre jogot szerez. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugellátása mellett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet, évente maximum a minimálbér tizennyolcszoros összegéig szerezhet.

Változás 2020. július 1-jétől

Ettől az időponttól kezdve teljes körűen, mind a nyugdíjas személy, mind a foglalkoztató vonatkozásában kiterjed a járulékmentesség a saját jogú nyugdíjas személy foglalkoztatása esetén. Így például az igen széles körben alkalmazott megbízási jogviszony is járulékmentességet élvez.

2019. január 1. és 2020. június 30. között ez a kedvezmény csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók munkabérére vonatkozott, a többi jogviszonyra nem.

A járulékmentesség miatt a nyugdíjas nettó jövedelme magasabb lesz, mivel csak tizenöt százalék személyi jövedelemadót fog fizetni. Azonban ettől az időpontól kezdve nyugdíjjárulék (júliustól társadalombiztosítási járulék) fizetés hiányában a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelésre nem keletkezik jogosultsága.

Teljes egészében megszűnik a nyugdíj melletti keresőtevékenységre vonatkozó összegkorlát is a „nők 40”-et igénybe vevő hölgyek számára, mert az csak nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetekre vonatkozik.

Fontos azonban, hogy a közszférában történő foglalkoztatás esetén továbbra is fennmaradnak a külön szabályok, vagyis a nyugdíjfizetés szüneteltetésre kerül a közszférában történő foglalkoztatás ideje alatt.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]