Áfalevonási jog

Nagyon fontos változást tartalmaz az áfatörvény 153/A §-ában beálló módosítás, amely egyrészről az adólevonási jog érvényesítésével, pontosabban annak technikai megvalósításával kapcsolatosan vezet be időbeli korlátokat, másrészt pedig egyértelművé teszi egyes fordított adózás alá eső ügyletek esetén az adólevonási jog időpontját.

Az áfatörvény 153/A § (1) bekezdésének b) pontja szerint amennyiben az adólevonási jog 2016. január 1-jén, vagy azt követően keletkezett, az adóalany az adólevonási jogával csak a levonási jog keletkezésétől (azaz az ügylet teljesítési időpontjától) számított következő naptári év végéig élhet oly módon, hogy a levonható adót a fizetendő adó együttes összegével szembeállítja. Ha az adóalany az említett határidőt elmulasztja, akkor az adólevonási jog keletkezésének időpontjában (önellenőrzéssel) tudja érvényesíteni. Az általános elévülési szabályok továbbra is érvényesek, azaz az adóalany véglegesen elveszíti adólevonási jogát, ha az adott ügylet adójogi értelemben elévült. Ezáltal 2017 februári ügylet tekintetében az adóalany a befogadott számlát legkésőbb 2018 decemberi adóbevallásában érvényesítheti, de ha decemberben keletkezett a levonási joga, akkor szintén a következő év végéig élhet levonási jogával, azaz itt már jelentősebben lerövidült az az időszak, amíg önellenőrzés nélkül vonhatja le az adót az adóalany.

A fordított adózás alá eső ügyletek esetében nem volt teljesen egyértelmű a jogszabály alapján, hogy hogyan kell kezelni azon eseteket, amikor az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik, de az adófizetési kötelezettség keletkezésével egy időben nem áll rendelkezésére az ügyletről kiállított számla. Például egy közösségi termékbeszerzés esetén legkésőbb az adóalany a teljesítést követő hónap 15. napját magában foglaló adóbevallásban köteles az ügyletet szerepeltetni, de ha csak késve kapja meg az ügyletet tanúsító bizonylatot, akkor önellenőrzéssel szükséges a bevallását helyesbíteni – azzal, hogy a számla nyilván az adott bevallás benyújtásáig nem állt rendelkezésre. A jogszabály egyértelműsítő rendelkezése szerint fizetendő adó összegét csökkentheti a (belföldi vagy nemzetközi ügyletek szerinti) fordított adózás szabályai szerint megfizetett, illetve termékimport vonatkozásában a maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított adó összege ugyanabban az adóbevallásban, amelyben a fizetendő adó megállapítandó volt.


Csoportos adóalanyiság

A csoportos adóalanyiság egy rendkívül speciális adózási forma, amely csak belföldi adóalanyok áfastátuszára vonatkoztatható. Fontos szempont a csoportos adóalanyiság létrehozásánál, hogy a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok összes kapcsolt vállalkozásának nyilatkoznia kellett, hogy csatlakozik-e a csoporthoz, vagy kívül maradó tagként egyetemleges felelősséget vállal a csoportos adóalanyiság időszakát megelőzően, valamint a csoportos adóalanyiság időpontjában keletkezett áfa-kötelezettségeiért. A csoportos adóalanyiság tekintetében 2016-tól a legfontosabb változás az, hogy az állami, illetve önkormányzati tulajdonú cégek is alapíthatnak áfacsoportot, mert a szabályozás szerint nem tekinthetők egymással kapcsolt vállalkozásnak azon adóalanyok, amelyek kizárólag az állami, vagy önkormányzati többségi befolyás miatt lennének kapcsoltnak. Ez azt jelenti, hogy nem is kell ezen adóalanyoknak a fent említett nyilatkozatot megtenniük, ezáltal könnyebben megalakíthatóak az állami/önkormányzati áfacsoportok. Az önkormányzatok esetében korlátozás, hogy maga az önkormányzat nem lehet tagja az áfacsoportnak. 

Sertéshús áfa

A mezőgazdasági szegmenst érintő változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítésének forgalmi adókulcsa 2016. január 1-jétől 27-ről 5 százalékra csökken. Ezen változás tekintetében az adóhatóság már közzé tette a hatályba léptető rendelkezések magyarázatáról szóló tájékoztatóját. Eszerint az áfatörvény módosításának eredményeként 2016. január 1-jétől a vtsz. 0203 alá sorolt termékek köréből valamennyi házi sertés termékre egységesen 5 százalékos adómérték alkalmazandó.

„Az Áfa tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így az Áfa tv. 298. §-ában foglaltak alapján azon termékértékesítések esetében, amelyek az Áfa tv. 84. § (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak, akkor alkalmazandó 5%-os adómérték, ha a termékértékesítés Áfa tv. szerint meghatározott teljesítési időpontja 2016. január 1-jére, vagy azt követő időpontra esik.

A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Mivel az Áfa tv. 84. § (2) bekezdése a termék Közösségen belüli beszerzését, az előleg fizetését, az Áfa tv. 64. § (2)-(3) bekezdései szerinti termékimportot, és az Áfa tv. 60. §-a alá tartozó fordítottan adózó ügyleteket nevesíti, ezeknek az esetében akkor alkalmazandó 5%-os adómérték, ha az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani 2016. január 1-jére, vagy azt követő időpontra esik.”

Számlázási változások

Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól a nemzetközi légi személyszállítási szolgáltatást nem adóalanynak nyújtó adóalany, azzal a feltétellel, hogy az ügyletről számviteli bizonylatot állít ki, viszont ezen ügyletről is számlát kell kiállítania, ha a szolgáltatás igénybevevője ezt kéri.

Mentesül továbbá a számlakibocsátási kötelezettség alól az a belföldön nem adóalanyként letelepedett adóalany is, amely belföldi nem adóalanynak nyújt műsorszolgáltatási, távközlési, vagy elektronikus szolgáltatást, ha ezen ügylete vonatkozásában az egyablakos rendszerben adózik. Ekkor is köteles az adóalany nyugtát kibocsátani, de hasonlóan a nemzetközi személyszállításhoz, itt is kötelező a számla kibocsátása a megrendelő kérése esetén. Ugyanakkor, ha számlakibocsátás történik, akkor sem kell az egyablakos rendszerben bejelentkezett adóalanynak az áthárított adó összegét forintban szerepeltetni a számlán.