Ezt megerősíti az a tény, miszerint a fogyasztóvédelmi hatósághoz és békéltető testületekhez érkező fogyasztói bejelentések jelentős része a szavatosság és jótállás témakörét érinti, vagyis a fogyasztókat a szavatosság és a jótállás miatt éri a legtöbb sérelem.

A fogyasztóvédelmi hatóság az utóbbi három évben lefolytatott célzott ellenőrzések során azt állapította meg, hogy átlagosan a vállalkozások 40%-a tanúsított jogsértő magatartást a jótállás és szavatosság terén. Mindemellett a fogyasztók igen kis hányada van tisztában a jótállás, illetve a szavatosság jelentésével.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás új szabályai értelmében a tartós fogyasztási cikkek köre kibővül, ide fognak tartozni például a 10 000 forintos eladási ár feletti nyílászárók, riasztóberendezések, napkollektorok, drónok, elektromos rollerek. A jótállás időtartama az eladási ártól függően fog változni – például 10 000-100 000 forintig 1 év; 100 000-250 000 forintig 2 év; 250 000 forint felett3 év. A határidők elmulasztása továbbra is jogvesztéssel jár.

Ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított 6 hónapon túl helyezteti üzembe, akkor az átadás napja lesz a jótállás kezdő időpontja. Javítás esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amíg a fogyasztó a cikket nem használhatta.
A jótállási jegyet már elektronikusan is megkaphatja a fogyasztó, legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon. Ez esetben a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás képviseletében eljáró személy elektronikus aláírását. Ha nem elektronikus úton történik az átadás, a jótállási jegynek a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a képviseletében eljáró személy aláírását is tartalmaznia kell. A rendelkezés kiegészül: a jótállásból eredő jogok érvényesíthetőségének nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. A fogyasztó a vállalkozás bármely telephelyén és a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál is érvényesítheti igényét.

Csere, vételár visszafizetése

A kérdéses termék kicserélésének, illetve a visszafizetés szabályai is szigorodnak. A vállalkozás a fogyasztási cikk cseréjére, ha pedig ez nem lehetséges, a vételár visszafizetésére lesz köteles az alábbi esetekben:

• ha az első javítás során kiderül, hogy a cikk nem javítható, és a fogyasztó másként nem rendelkezik;
• ha a jótállási időtartam alatt a cikk három javítás után ismét meghibásodik, és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik; valamint, ha a fogyasztó nem igényli a vételár leszállítását, és nem kíván javítást;
• ha a kijavításra az igény közlésétől számított 30 napig nem kerül sor.

A cserére, visszafizetésre 8 napon belül sort kell keríteni. A fentiek nem vonatkoznak bizonyos fogyasztási cikkekre, például elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, motorra, autóra stb.

Szavatossági és jótállási igények a szerződésben

Ha a javítás/cserélés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót ennek várható időtartamáról. Ez a tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén történhet elektronikus úton, vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon.

A szabályozás kiegészül azzal, hogy a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a javítás elvégzéséről annak megtörténtét követő öt munkanapon belül; továbbá a megállapítást követő öt munkanapon belül, ha: a dolog nem javítható; a javítás várhatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy a javítás nem lehetséges harminc nap alatt.

Mivel a gyakorlatban a vállalkozás és a javítószolgálat között sok esetben nem kerül sor kommunikációra, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi majd a tájékoztatás megtörténtét. Továbbra sem írja elő kötelezően a jogszabály a szakvélemény beszerzését, azonban ha az a fogyasztó igényének megítéléséhez szükséges, annak kötelező tartalmi elemei a rendeletben megtalálhatóak.