Felmondás az emberi reprodukciós eljárás alatt

A 2012-es munka törvénykönyve szabályai szerint az emberi reprodukciós eljárás első 6 hónapjában a dolgozó akkor hivatkozhat felmondási tilalomra, ha a felmondás közlését megelőzően már tájékoztatta a munkáltatóját a kezelésről. Ez azonban azt jelentette, hogy a dolgozónak vagy a reprodukciós eljárás kezdetekor, vagy a várandósságról való tudomásszerzés után tájékoztatnia kellett a munkáltatóját, ahhoz, hogy felmondási védelmet érvényesíthessen. Ezzel azonban ki kellett adnia az intim szférája egy részét, ami a magánélethez és emberi méltósághoz való jogában korlátozta. Sőt, azért is problémás lehet a kérdés, hisz előfordul, hogy a munkavállaló ilyen témájú közlése után nem jó irányba fordul karrierje az adott cégnél. Ezért 2014-ben úgy változtatta meg egy AB határozat a 2012-es munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezését, hogy a felmondás közlésekor, illetve az azt előkészítő tárgyalásokon is lehet/kell közölnie a dolgozónak a munkáltatóval azokat a körülményeket, amelyek felmondási tilalmat eredményezhetnek. Tehát amennyiben – akár postai úton – közlik az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő dolgozóval a felmondás tényét, neki haladéktalanul jeleznie kell a munkáltató felé ezt a tényt.

Most újabb kiegészítés történt: a 2016. évi LXVII. salátatörvénnyel bekerült egy mondat a munka törvénykönyve vonatkozó részéhez, miszerint a munkáltató a munkavállaló tájékoztatását követően 15 napon belül visszamondhatja a felmondást, ezzel helyreállíthatja a jogszerű állapotot.

A napi pihenőidővel kapcsolatos változások

Egy pontosítás vált szükségessé, a nyári időszámítás kezdetére eső nappal kapcsolatban, ugyanis a szabályozás szerint legalább 7 óra pihenőidőt kell ezen a napon biztosítani. Ez a minimum azokra vonatkozott, akiknek napi 11 óra helyett 8 óra is biztosítható volt napi pihenőidőként. A pontosítás szerint: a nyári időszámítás kezdetére eső pihenőidő általában legalább 10 óra, és csak akkor lehet levinni a minimális 7 órára, ha a dolgozónak a munka törvénykönyve szerint eleve napi 8 óra pihenőidő is biztosítható.

A pontosítás mellett egy érdemi változtatás is történt a munka törvénykönyvében: ha a munkáltató nem biztosít 2 munkanap között legalább 11 órás pihenőt, mert a munka törvénykönyve szerint elegendő a 8 óra is, vagy mert a nyári időszámítás kezdete miatt 7 vagy 10 óra a pihenőidő, akkor a két egymást követően beosztott nap utáni pihenőidők együttesen legalább 22 órát kell kiadjanak. Egy példa: ha egy többműszakos dolgozó szerda és csütörtök között 8 órás pihenőidőt kapott, akkor a csütörtök és a péntek között legalább 14 órásat kell számára biztosítani.

Változás a készenléti jellegű munkaköröknél

Hatályon kívül helyezték a munka törvénykönyve azon rendelkezését, amely szerint, ha készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalót vasárnapra rendes munkaidőre osztanak be, akkor számára a megelőző szombatra nem osztható be rendes munkaidő. Ezzel megengedetté válik az, hogy a készenléti jellegű munkakört betöltők (például biztonsági őrök) beosztás szerinti munkaidőben a teljes hétvégéjüket a munkahelyükön töltsék, és ehhez elegendő 8 órás napi pihenőidő biztosítása is.

Diákmunka – már nem a munka törvénykönyve az irányadó

Szeptembertől a munka törvénykönyve XVII. fejezete (az iskolaszövetkezet és tagjai közötti munkaviszony különös szabályai) helyett a 2006. évi X. törvény az iskolaszövetkezetekről szabályozza, hogyan dolgozhat az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tag (munkavállaló) 3. személy részére nyújtott szolgáltatás teljesítéseként, határozott idejű munkaviszonyban.