Építmény – és telekadó
A javaslat pontosítja a törvény nonprofit szervezetekre alkalmazható adómentességi feltételeit azzal, hogy építmény- és telekadóban a mentesség a továbbiakban kizárólag azt a szervezetet illeti meg, amely adóalany az ingatlan-nyilvántartásban az adott ingatlan tekintetében bejegyzett tulajdonosként szerepel. Az épület, épületrész, telek tulajdonosát a mentesség kizárólag arra az ingatlanára illeti meg, melyet a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. Az adóalany évente május 31-éig nyilatkozik arról, hogy társasági adó fizetési kötelezettsége a tárgyévet megelőző év vonatkozásában nem keletkezett. A nyilatkozatnak a bevallással egyenértékű joghatása van.

A törvénymódosítás alapján az önkormányzatok adómegállapítási jogát további feltétel korlátozza. Az önkormányzatnak a rendeletalkotás során az adóalap-, adómérték-kedvezmény és -mentesség kialakításánál a helyi sajátosságokat, illetve az önkormányzat gazdálkodási követelményei és az adóalanyok teherviselő-képessége közötti egyensúlyt figyelembe kell vennie. Az önkormányzat rendeletei e szabálynak első alkalommal 2017. január 1-jétől kell megfeleljenek.

A javaslat új építményadó-mentességi tényállásokat állapít meg, mely szerint nem kell adót fizetni az atomenergiáról szóló törvény szerinti radioaktív hulladék elhelyezésére és a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény után.

Az érvényben lévő telekadó-mentességi szabályok között megtalálható, hogy az 1 hektárt meg nem haladó, művelés alól kivettként nyilvántartott földterület mentes a telekadó alól, ha a terület teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt áll, és e tényt a mezőgazdasági szakigazgatási szerv igazolja. Jelenleg a szabályozás azonban nem biztosítja azt, hogy a mentességet kizárólag a valóban mezőgazdasági művelés alatt álló területek élvezzék, problémát okoz annak megállapítása, hogy az adott terület valóban művelés alatt áll-e, illetve, ha azon építmény áll, akkor teljes egészében művelés alatt állónak minősíthető-e. A javaslat rögzíti a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalmát, mellyel az adott terület mentességi feltételei a módosítás hatálybalépését követően vizsgálhatóak lesznek, illetve további feltételeket állapít meg.

Az építésügyi szabályok módosulása miatt az építményadó kötelezettség keletkezésének esetei kiegészülnek az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő évtől való adókötelezettséggel.

A javaslat visszaéléseket kíván megszüntetni azzal, hogy a tulajdonos fogalmát akként pontosítja, hogy amennyiben az ingatlan átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, mely tényt az széljegyezte, a szerző felet akkor tekinti a továbbiakban tulajdonosnak, ha a január 1-jén széljegyen szereplő személyt az ingatlanügyi hatóság végül valóban bejegyzi tulajdonosként.

A módosítás alapján a bányató a továbbiakban kikerülne a telekadó hatálya alól.

Idegenforgalmi adó

Az idegenforgalmi adó alóli mentesség esetei további egy ponttal egészülnének ki, mely szerint „mentes a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap”.

Helyi iparűzési adó

A Htv. már kihirdetett 2017.január 1-jétől életbe lépő módosítása szerint az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az adóalany a NAV felé elektronikus úton az általános nyomtatványkitöltő program használatával teljesítheti, melyet a NAV az illetékes önkormányzati adóhatóság felé elektronikus úton továbbít. A javaslat azt a lehetőséget szünteti meg, hogy a NAV a továbbítást postai úton tegye meg. Ezzel együtt a törvényjavaslat szerint a már kihirdetett, és jelen javaslattal módosítani kívánt jogszabályi hely 2017. január 1-jén nem lép még hatályba.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben e javaslattal megváltoztatott jogdíj fogalom miatt a javaslat átmeneti szabályokkal kívánja biztosítani, hogy a 2021. június 30-án még tartó adóévig a jelenleg hatályos szabályokkal azonos módon legyen igénybe vehető a jogdíjkedvezmény. Mivel az iparűzési adóalap számítása során a jogdíj nem tartozik a nettó árbevételbe, ezért a javaslat szerint a Htv. is kiegészül a jogdíj fogalmával, ezzel együtt átmeneti szabály teszi lehetővé a jelenleg hatályos szabályozással azonos tartalmú jogdíj-bevétellel való számviteli törvény szerinti nettó árbevétel-csökkentést.

Megváltozik az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalma, azonossá válik a társasági adóról szóló törvényben megfogalmazottakkal. Az eddigi Htv. szerinti fogalom bővebb volt, mint a társasági adóról szóló törvény szerinti, mely amellett, hogy nem biztosít egységes szabályozást, az önkormányzatoknál indokolatlan bevételkiesést eredményez. A módosítás egyidejűleg adminisztrációs egyszerűsítést is jelent a két adónem szabályainak összehangolásával. A nettó árbevétel fogalma is pontosításra kerül.

A kataalany adózó, amennyiben nem kívánja alkalmazni a tételes iparűzési adóalap-megállapítást, a javaslat szerint e döntését adóév február 15-éig hozhatja meg.

A foglalkoztatás-bővítés után járó törvényi mentesség fogalmának pontosítása szerint a mentesség az egyszerűsített adóalap-megállapítás választása esetén is figyelembe vehető, illetve rögzítésre kerül, hogy a mentesség alapját képező statisztikai állományi létszámot a 2015. január 1-jén hatályos KSH Útmutató alapján kell megállapítani.


A javaslat módosításai 2017. január 1-jén lépnének hatályba – kivétel ez alól a jogdíjjal kapcsolatos módosítások, melyek tervezett hatályba lépésének ideje 2016. július 1-je.