Kiegészítő melléklet

A beszámoló kiegészítő mellékletének elkészítése nem a könyvelők szívügye, ezért az említett dokumentum iránti ellenszenvük várhatóan tovább fog mélyülni, ugyanis a számviteli törvény (Szt.) 91. § a) pontja is változik a tervek szerint.

A javaslat pontosítja a korábbi előírást azzal, hogy a bérjárulékokat csak jogcímenként kell a kiegészítő mellékletben részletezni.

Vállalatirányítási nyilatkozat, sokszínűségi politika

A vállalatirányítási nyilatkozat – az Szt. 95/B §-a által elvárt dokumentum –, amelyet a tőzsdén jegyzett vállalkozásoknak közzé kell tenniük az üzleti jelentésükben. A nyilatkozat adattartalma bővült (az Szt. hivatkozott szakasza pedig kiegészült egy h) alponttal): a javaslat szerint az érintett vállalkozásoknak a sokszínűségi politikájukat is közzé kell tenniük, illetve abban az esetben, ha nem rendelkeznek ilyesmivel, akkor ennek indokáról kell számot adniuk.

Azok számára, akik nem igazán tudják, mit is jelent ez a sokszínűségi politika, röviden úgy lehetne összefoglalni a lényeget, hogy valamilyen szempontból (kor, nem, vallás, etnikai hovatartozás, kultúra stb.) mindannyian mások vagyunk, így egy vállalkozás munkavállalói, vevői, beszállítói is. A szóban forgó politikának azt kell bemutatnia, hogy az ebből eredő problémákat miként csökkenti, illetve kezeli, lehetőség szerint fordítja a tevékenysége javára a cég.

 

„Nem pénzügyi kimutatás”

Az Szt. III. Fejezete kiegészül egy alcímmel és egy új szakasszal, a 95/C §-sal:

„Nem pénzügyi kimutatás” címszó alatt.
Arról van szó, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozások – bizonyos csillagászati határértékek, úgymint mérlegfőösszeg 6000 millió forint –, túllépése esetén, az üzleti jelentésében köteles olyan, az Szt. szerint nem pénzügyi kimutatásnak minősülő dokumentumot közzétenni, amely – idézve a javaslatot – „a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

A hivatkozott paragrafus öt bekezdésből áll, ezek részletezik a kimutatás elvárt adattartalmát, a dokumentum készítése alóli mentesség kritériumait.
Fentieket két EU irányelv hazai jogba történő átültetése indokolja.

Saját tőke megfelelési tábla, át- és visszatérés az IFRS-ek hatálya alá

Igazán még megbarátkozni sem volt időnek ezzel a megfelelési táblával, a jogalkotó máris változtat ezzel összefüggésben az eredménytartalék definícióján (Szt. 114/B § (4) bekezdése e) pont), pontosítva azt.

Az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a halmozott adózott eredményen kívül további tételek is beleértendők, amelyek a jövőben osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe.

Ide értendők többek között azok a tételek is, amelyeket az IFRS-ek előírásai alapján a felhalmozott eredménnyel szemben kell, vagy lehet elszámolni (így különösen az IAS 8 standard alapján a számviteli politikák változása vagy a hibajavítás miatt a felhalmozott eredményben megjelenített összegek, továbbá az eredménytartalékban elszámolt összeghez kapcsolódó, halasztott adóhatást is figyelembe kell venni (IAS 40).  

A javaslat pontosítja az IFRS-ekről a hazai számviteli szabályozásra történő visszatérés időpontját is, az alkalmazási feltételek megszűnése, illetve felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén.

Beszámoló közzététele, könyvvizsgálat

A fentebb már említett „nem pénzügyi kimutatás” mellett a javaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a számviteli törvény közötti összhang megteremtését szolgálja azzal, hogy kimondja, a beszámolót a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni (154. § (7) bekezdése).

Az EU értékrendjével ellentétes az, ha egy vállalkozást valamilyen szerződés, jognyilatkozat – közvetve vagy közvetlenül – arra kényszerít, hogy meghatározott könyvvizsgálónak adjon megbízást.

A javaslat ezért rögzíti (Szt. 155. § (7a) bekezdés), hogy tilos minden olyan szerződéses feltétel, jognyilatkozat, amely a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által vizsgált gazdálkodó legfőbb szervét oly módon korlátozza a könyvvizsgáló kijelölésében, hogy az csak meghatározott kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, vagy cégcsoportot jelölhet ki.
Ugyancsak a könyvvizsgálatot érintő kiegészítés a számviteli törvényben (156. § (5) bekezdése n) pont), hogy a független könyvvizsgálói jelentésnek arra is ki kell térnie, hogy az  üzleti jelentés tartalmazza-e a törvény által előírt nem pénzügyi kimutatást.

 

Jogharmonizáció

A javaslat az Európai Unió jogának való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket – jogharmonizációs záradékot, átmeneti rendelkezéseket – is tartalmaz, több területen is rendezve az Szt. idén januárban életbe lépett előírásainak gyakorlati végrehajtása során felmerült kérdéseket.

Így például nem volt egyértelmű, hogy a számviteli törvény hatályos átmeneti szabályai alapján milyen rendező tételeket kell figyelembe venni az új mérleg- és eredménykimutatás-sémához kapcsolódóan, illetve a rendezésből mit kell, és mit nem kell a könnyviteli nyilvántartásokban is külön elszámolni. A javaslat ezért tartalmaz erre vonatkozóan kiegészítő szabályozást, valamint a tervezett módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket is.

A javaslat módosítja az Szt. összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatás, illetve az egyszerűsített mérleg előírt tagolását, azaz a 2. és 4. számú mellékelteket is.

Tartalmaz továbbá olyan, elsősorban technikai szövegcserés módosításokat is, amelyek a törvény egyes rendelkezései közötti, illetve a törvény fentebb említett mellékleteiben szereplő mérleg- és eredménykimutatás-sémák közötti összhang megteremtését szolgálják, valamint ugyanezen okból hatályon kívül helyez egyes rendelkezéseket.

IFRS-ek kötelező alkalmazása: változik a határidő

A pénzügyi vállalkozások számára jelentős anyagi és humán erőforrásokat, illetve informatikai fejlesztéseket igényel az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítésre való kötelező áttérés, és az érintett hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások áttérésre vonatkozó felkészültsége is jelentős eltéréseket mutat.

Ezért a jogalkotó a kötelező alkalmazást egy évvel, azaz a 2018. évi üzleti évre elhalasztja azzal, hogy a már felkészült hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az önkéntes alkalmazás a 2017. évi üzleti évre is megengedett.

Az IFRS-ekhez kapcsolódóan lényeges az is, hogy a javaslat egyértelművé teszi, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóikat saját döntésük alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is összeállíthatják az IFRS-ek szerint.