Ez a rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tartós bérletbe adott személygépkocsi esetén – amennyiben az adó tárgyát képezi – a tulajdonos az adó alanya. A szabály nem csak a jövőben megkötendő, hanem a már megkötött tartós bérleti szerződésekre is vonatkozik. Ha például egy társas vállalkozás 2015-ben tartós bérletbe adta a személygépkocsiját egy magánszemélynek, aki a jármű után költséget nem számolt el, akkor a személygépkocsi után 2016-ban nem kellett cégautó-adót fizetni, 2017-ben azonban, függetlenül attól, hogy a tartós bérlet a továbbiakban is fennáll, vagy sem, a személygépkocsi után a vállalkozásnak meg kell fizetnie a cégautó- adót.

2017. január 1-től a Gjt. 17/D. § e) pontja értelmében mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság, kizárólag a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló szóló 1998. évi XXVI. törvény szerinti súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet. A Gjt. 2016-ban hatályos 17/D. § f) pontja értelmében kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsi mentes a cégautó-adó alól.