A saját tőke fogalma

A saját tőke az a tőkerész:

• amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet,
• a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak,
• meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek,
• jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak.

A saját tőke elemei: Jegyzett tőke, Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, Tőketartalék, Eredménytartalék, Lekötött tartalék, Értékelési tartalék és az Adózott eredmény.

Cégformák gyors és lassú vagyonvesztése

A 2020-as üzleti év zárásakor is figyelni kell a tőkevédelmi szabályokra.

A 2013. V. Törvény a Ptk-ról előírásai szerint a gyorsütemű vagyonvesztés Kft. esetén:

3:189§ (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

3:189 § (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell

• pótbefizetés előírásáról,
• a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy
• a törzstőke leszállításáról;

Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

Részvénytársaság esetén a törvény szerint:

3:270 § (1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;

b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

3:270 § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni,

• amely alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére; vagy
• dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról.

Ezek hiányában a társaság megszüntetéséről kell dönteni. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

„Lassú” vagyonvesztés Kft. és Rt. esetében:

3:133§(2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását.

Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.

A tulajdonosoknak többféle lehetőségük van a saját tőke rendezésére. A választásnál célszerű mérlegelni, hogy a társaságnak illetve a tulajdonosoknak összességében melyik megoldás a legmegfelelőbb.

Saját tőke rendezésének lehetőségei

1. Pótbefizetés

A Ptk. Szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, meghatározandó továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakorisága is.

A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell rögzíteni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni, és teljesíteni.

A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő, nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

A pótbefizetés teljesíthető tehát:

• pénzeszközzel, és
• nem pénzbeli hozzájárulással.

Nem pénzbeli hozzájárulás esetén apportképes eszközátadás történik. Számviteli elszámolása a Számviteli törvény szerint értékesítésként kell elszámolni.

Ha a társasági szerződés nem tartalmazza a pótbefizetési lehetőséget, akkor először a társasági szerződést kell módosítani, és ezt követően lehet a pótbefizetésről határozatot hozni.

A pótbefizetés elszámolása, ha pénzeszközzel történik

Pótbefizetés elszámolása nem pénzbeli hozzájárulással

A pótbefizetés visszafizetése, ha pénzeszközzel történik

A pótbefizetés visszafizetése, ha nem pénzbeli hozzájárulással történik

2. Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára

Természetesen ez csak akkor alkalmazható, ha a társaság jegyzett tőkéje nem a minimális összegű. Ha a társaság saját tőkéje negatív, akkor önmagában ez az intézkedés nem lesz elegendő, mert a saját tőke továbbra is negatív marad.