Mit tekintünk üzemi balesetnek?
Üzeminek minősül az a baleset, amely a dolgozót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amelyet a dolgozó a munkába vagy onnan lakására menet közben szenved el, továbbá üzemi balesetnek kell elismerni azt a balesetet is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A fentieken túlmenően üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell, mely betegség, ellentétben a balesettel, amely egy hirtelen bekövetkező egyszeri külső hatás alapján eredményez sérülést az adott személy részére, a dolgozó foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezik. Foglalkozási betegség alatt a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza.

A fentiekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy nem minősül üzeminek az a baleset, amely részben vagy egészben a balesetet szenvedett dolgozó alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be, illetve a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy a lakásról munkába, illetőleg a munkából lakásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Mely szerv dönt a baleset üzemiségéről?
A baleset üzemiségét minden esetben a baleseti táppénz megállapítására jogosult szervnek kell megállapítania. A táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv külön határozattal állapítja meg a baleset, vagy megbetegedés üzemi jellegét. Amennyiben a foglalkoztatónál működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy abban az esetben a munkáltatónak kell elbírálnia a baleset üzemiségét. Egyéb esetben a baleset üzemiségét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szerve bírálja el. Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve a foglalkozási-betegség tényéről minden esetben a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve dönt.

Hol és milyen módon kell igényelni a baleseti járadékot?
A baleseti járadék iránti igényt, a baleset üzemiségét elismerő határozat egyidejű csatolásával, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő-lap – www.onyf.hu honlapról letölthető K05. számú nyomtatvány – kitöltésével lehet/kell igényelni, a kitöltött igénybejelentő-lapot pedig a lakóhely szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítással foglalkozó társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási főosztályánál/szervénél lehet benyújtani.

Baleseti járadékra jogosultság megállapítása
A baleseti járadék megállapítására irányuló igények elbírálása során, az eljáró szerv elsődlegesen a baleset üzemiségének fentiek szerinti bizonyítottságát vizsgálja, annak hiányában az igény elutasításra kerül. A baleset üzemiségének elismeréséről rendelkező határozat birtokában az eljáró nyugdíjbiztosítási szerv elrendeli az érintett személy orvosi felülvizsgálatát. Amennyiben az orvosszakértői bizottság legalább tizennégy százalék mértékű üzemi balesetből eredő egészségkárosodást véleményez, az érintett baleseti sérült, az egészségkárosodás mértékétől függően, 1., 2., 3. vagy 4. fokozatú baleseti járadékra szerezhet jogosultságot. 

• az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
• a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
• a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
• a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

A baleseti járadékra való jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az adott személy legalább 14 százalékot elérő egészségkárosodása fennáll, a járadék ezen időponttól történő megállapítására viszont kizárólag abban az esetben nyílik lehetőség, amennyiben az igénylő ezen a napon nem részesül baleseti táppénzben. Táppénz folyósítás esetén, mivel a baleseti járadék is egészségbiztosítási ellátás, a járadékra való jogosultság annak megszűnését követő naptól áll fenn.

Nem állapítható meg a baleseti járadék, ha az érintett személy a járadék megállapításának kezdő napját megelőző időponttól már megváltozott munkaképességűek ellátásában – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – részesül. Amennyiben a baleseti járadék megállapításának kezdő napja korábbi, mint a rehabilitációs, rokkantsági ellátás megállapításának kezdő napja, a járadék megállapításának és folyósításának nincs jogi akadálya. (például: a baleseti járadékra való jogosultsági feltételek legkorábban 2016. július 11-étől állnának fenn, azonban ebben az időpontban az érintett személy már 2016. július 1-jétől rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásban részesül, ezért ebben az esetben nincs jogi lehetőség a járadék megállapítására. Abban az esetben viszont, amennyiben az előzőekben említett személy rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátásra csupán 2016. július 12-étől szerezne jogosultságot, a baleseti járadék 2016. július 11-étől történő megállapításának már nincs jogi akadálya.)

A baleseti járadék iránti igények érvényesítése során a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezései az irányadóak, ezért a járadék iránti igények elbírálása során is érvényesül azon szabályozás, hogy az ellátást legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani, függetlenül azon ténytől, hogy a járadékra való jogosultsági feltételek esetleg az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjánál korábbi időponttól már fennálltak.

Az igényérvényesítéssel kapcsolatban ki kell emelni azon korlátozást, mely szerint a járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés alapján pedig a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a korábban említett módon érvényesíteni, a határidők elmulasztása jogvesztő. (Például: a 2012. évben történt üzemi baleset alapján az érintett személy csupán 2016. évben nyújtja be először a baleseti járadék megállapítása iránti igényét, az igény automatikusan elutasításra fog kerülni, függetlenül azon ténytől, hogy az érintett személynek van-e az üzemi balesetből eredő egészségkárosodása vagy sem.)

A baleseti járadék összege:

A baleseti járadék összegét a havi átlagkereset külön meghatározott százalékában kell megállapítani:

• 1. baleseti fokozatnál a havi átlagkereset nyolc,
• 2. baleseti fokozatnál a havi átlagkereset tíz,
• 3. baleseti fokozatnál a havi átlagkereset tizenöt, illetőleg
• 4. baleseti fokozatnál a havi átlagkereset harminc százaléka.

A baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkeresetet, az üzemi balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért nyugdíjjárulék alapját képező bruttó kereseti adatokból kell meghatározni. Ha a járadék megállapítására foglalkozási megbetegedés miatt kerül sor, úgy abban az esetben a járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben, munkahelyen elért utolsó egyévi kereseti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy ha a járadék megállapítását megelőző öt éven belül az igénylő ilyen munkakörben, munkahelyen egy évnél rövidebb időn át dolgozott, úgy abban az esetben járadékát ezen rövidebb időre kapott kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset esetén, a járadék alapjául szolgáló havi átlagkeresetet kizárólag a nyugdíjasként elért kereseti adatok alapján lehet megállapítani.

Baleseti járadék folyósításának időtartama

Az 1. fokozatú baleseti járadék legfeljebb kétévi időtartamra állapítható meg, ugyanakkor a két éves folyósítás lejártát követően a járadék ismételten megállapíthatóvá válik, ha a korábbi üzemi balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a megszűnést követő három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. (2. fokozatú baleseti járadékként éledhet fel a korábbi 1. fokozatú baleseti járadék.)

A 2., 3., 4. fokozatú baleseti járadék esetében a megállapítás nincs időkorláthoz kötve, az az egészségkárosodás orvosi bizottság által meghatározott tartamára, időkorlátozás nélkül folyósítható. A járadékra való jogosultság megszűnik, ha az üzemi balesetből eredő egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg.