Még drasztikusabb a hangulatváltozás, ha a másik oldalt, a lassulásra számítók arányát nézzük. Itt a két évvel ezelőtti kiindulópont egyaránt 7 százalék volt, s innen duzzadt fel a pesszimisták súlya egészen 66, illetve 60 százalékig. A jövőkép 2012 óta – amióta önálló magyar felmérés készül – soha nem volt még ennyire pesszimista. Ehhez hozzá kell még tenni azt is, hogy a felmérés a koronavírus-kirobbanása előtt történt, ha ma készülne ez a felmérés, valószínűleg a globális és a magyar kilátásokat illetően is tovább erősödne a pesszimizmus.

A negatív hangulatban a vállalatok kivárnak, nem terveznek szervezeti átalakítást, új termékek vagy szolgáltatások bevezetését. Viszont a működési hatékonyság javítása a vállalatvezetők nyolcvan százalékánál szerepel a közeljövő tervei között. A cég sikere szempontjából továbbra is az alapvető szakemberek rendelkezésre állása a kulcskérdés: a vezérigazgatók 88 százaléka említi ezt a rizikófaktorok között, egyidejűleg a generációs probléma fennállásával.

Az árfolyamingadozásból adódó üzleti kockázat viszont (66 százalékos említéssel) az idén először megelőzte a túlszabályozottságot (64 százalék) és a növekvő munkavállalói juttatásoktól, nyugdíjköltségektől való félelmeket (63 százalék).

Koronavírus járvány a gazdaságban

Egyre súlyosbodnak az aggodalmak a koronavírus terjedése óta, ugyanis látványos jelei vannak az immár világméretűre nőtt járványnak: esnek a tőzsdék, zuhan az olajár, bajban a turisztikai ágazat, nőttek a recessziós félelmek.
Most már biztosnak tűnik, hogy az új típusú koronavírus okozta járvány negatív globális növekedési hatásai a második negyedévre is áthúzódnak, akkor is, ha közben sikerül megfékezni a vírus terjedését. A fogyasztás tartós visszafogása, amelyhez például üzleti vállalkozások hosszabb ideig tartó bezárása járul, olyan kondíciókat teremthet, amelyek végül önfenntartó recessziós folyamatokat indítanak el.