A legfontosabb változás az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.), hogy a gazdasági társaságok számára kötelező lesz a külföldi bankszámlák bejelentési kötelezettsége az adóhatósághoz. Be kell jelenteni a gazdasági társaság külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját. Az adóhatóság 600 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatja azt a  vállalkozást, aki ezt a bejelentési kötelezettségét késedelmesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti.

Sok cég alkalmazta azt a megoldást inkasszó ellen, hogy külföldön nyitott bankszámlát és arra kérte az utalásokat. A külföldi bankoknak is van jelentési kötelezettségük, azonban az sokkal lassabban érkezik meg, ezért így próbálja a törvényjavaslat ezt a kiskaput határidőn belül bezárni.

A bejelentési kötelezettségnek 2018. január 31-éig kell eleget tenni – formanyomtatványon – mindazon számlák tekintetében, amelyek 2018 januárjában élő bankszámlának számítanak. 

Az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek, a bejelentést szintén 2018. január 31-éig kell megtenni.

További változást jelent az adófizetési biztosíték bevezetése az adóregisztrációs eljárásban. Az adóregisztrációs eljárás annyit tesz, hogy cégalapítás során megtagadhatja az adószámot az adóhatóság, ha olyan személy kíván céget alapítani,  aki bizonyos mértékű adótartozást halmozott fel a korábbi cégében, vagy változásbejegyzési eljárás során megtagadhatja annak a személynek a tulajdonosként vagy ügyvezetőként való belépését, aki szintén adótartozást hagyott korábbi cégében.  

A törvényjavaslat szerint olyan személyeknek kell adófizetési biztosítékot nyújtaniuk, akik ugyan nem rendelkeznek adóregisztrációs akadállyal, azonban adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viseltek és akik új cégben akarnak részt venni.

Nem csak új cég alapítása során, hanem ha fennálló cégbe kíván belépni egy új tag úgy, hogy korábban adótartozást felhalmozó cégben ügyvezető vagy tulajdonos volt, akkor adófizetési biztosítékot kell nyújtania. Egyelőre nincsen összeghatár, tehát pár száz ezres tartozást hátrahagyó cégtulajdonosokat ugyan úgy büntet a törvényjavaslat, mint aki több tízmillió forintos tartozással szűnteti meg a cégét. Egyelőre azt sem tudni, hogy az adófizetési biztosítéknak mennyi az összege, illetve az mitól függ, ezt egy rendelet fogja megállapítani.

Az adófizetési biztosíték letételét előíró határozatra lehet fellebbezni azonban a határidő igen rövid: 8 nap, és igazolási kérelem előterjesztésének sincs helye, ha az adózó kifutott a 8 napból. A fellebbezést 15 napon belül bírálják el, azonban a benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték letételére nincs halasztó hatálya.

A törvényjavaslatban a székhelyszolgáltatás is új, pontosabb definíciót kapott  annak érdekében, hogy egyértelművé váljon az, hogy a magánszemélyeken kívül a szervezetek is székhelyszolgáltatónak minősülhetnek.