Új utakon az adóellenőrzés
Az utóbbi két évben jelentősen megváltozáson megy keresztül az adóellenőrzés irányvonala: az új jogszabályok elfogadásával és a technológiai fejlesztések eredményeképpen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyre tudatosabban és hatékonyabban tudja a valós idejű adatokat felhasználni, így egyre kevesebb az ellenőrzés és gyakoribbak a jogkövető vizsgálatok.
A folyamatosan végbemenő technikai fejlesztések azt eredményezhetik, hogy néhány éven belül az adóhatóság a valós idejű adatok felhasználásával folyamatosan tud ellenőrizni, így egyre biztosabban szűrik ki a csalásra utaló jeleket a revizorok. A különböző digitalizációs törekvéseknek köszönhetően, mint például az EKÁER vagy az Online Számla rendszer, a hivatal ráadásul egyre több adathoz fér hozzá, amelyek elemzésével már célzott ellenőrzésekre képes. Ennek eredményeként a NAV többnyire akkor rendel el revíziót, ha valószínűsíthető az adókötelezettség megszegése vagy az adóhiány megállapítása.
Másrészt a két éve hatályban lévő az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények hatására jelentősen felgyorsultak az ellenőrzések, lerövidültek a cégek rendelkezésére álló határidők. Mivel az új jogszabályok szerint másodfokon már nincs lehetőség új érvet, vagy bizonyítékot beterjeszteni, a vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy egy adóellenőrzés során napra készen álljon minden fontos ügyletről azok a dokumentációk, amiket szinte azonnal a revizorok rendelkezésére tudnak bocsátani. Így,a másodfokú eljárás szerepe formálissá válik, viszont a naprakész információszolgáltatás jelentősége megnő.
Ügyfélbarát adóhatóság: nő a jogkövetési eljárások szerepe
A NAV fókuszváltásával és a digitalizáció révén felszabaduló erőforrásoknak köszönhetően a hivatal egyre több, úgynevezett jogkövető eljárást indít azzal a céllal, hogy felhívja a cégek figyelmét az adózás során elkövetett hiányosságokra. Amennyiben a vizsgálat végéig javítják ezeket hibákat, abban az esetben a hatóság eltekint az akár súlyos bírsággal is járó adóellenőrzéstől.
Itt kap jelentős szerepet a naprakész rendelkezésre állás, hiszen a jogkövető eljárás során az adóhatóság a cégektől várja el a problémák javítását és félreértések tisztázását. A 30 napos határidő jelentős nehézséget okozhat azoknak a vállalkozásoknak, akik nem készülnek fel egy potenciális vizsgálatra. Mulasztás vagy az együttműködés hiánya esetén ugyanis máris indítják a célzott ellenőrzést a revizorok.
