Mikortól kell megfizetni?

Az építményadó fizetési kötelezettség keletkezésének előfeltétele, hogy az építményre használatba vételi engedélyt adjanak ki. Az előző évben kiadottak mindig a következő év január elsejétől keletkeztetnek adófizetési kötelezettséget. Nem csak a használatba vételi engedélyre igaz ez, hanem a fennmaradási engedélyre szintén. Mindebből kifolyólag akkor szűnik meg a fizetési kötelezettség, ha lebontják az építményt. Ez utóbbi esetben a következő félévtől kezdődően nem kell már építményadót fizetni. Természetesen bármilyen változást, ami az építményadót illeti, be kell jelenteni az önkormányzatnál. Erre az önkormányzatok weboldalán megtalálható a vonatkozó nyomtatvány, és kitöltéséhez is lehet ott segítséget találni.

 

Kinek kell megfizetnie?

Az adófizetésre a tulajdonos kötelezett, vagyis az a személy, aki az ingatlan nyilvántartásba be van jegyezve. Gyakran több társtulajdonosról beszélhetünk, ilyenkor a tulajdonrészeik arányában oszlik meg a fizetendő összeg. Fontos tudni, hogy a haszonélvező is adóalanynak minősül.

Társasházak-, garázsok, - és üdülők esetében az egyes tulajdonosok önálló jogalanynak minősülnek, viszont a közöz használatú helyiségek után a közösség együttesen kötelezett az építményadó megfizetésére.

Használaton kívüli ingatlant is terheli!

Gyakran szül vitás helyzeteket, hogy a használaton kívüli ingatlan esetében is meg kell-e fizetni az építményadót. Abban az esetben, ha akár éveken keresztül nem használja a tulajdonos az ingatlant, esetleg már rongálódott állapotban van, akkor is meg kell rá fizetni az önkormányzat által megszabott mértékű ingatlanadót. Ennek oka, hogy ez a helyi adó nem használathoz kötött, hanem a tulajdonjog ténye keletkezteti.

Mekkora az építményadó mértéke?

Az önkormányzat saját jogkörében dönthet az építményadó mértékéről:

• hasznos alapterület alapján 1.100 Ft / négyzetméter (2004-ben), amelyet 2005 évtől a 2003-tól, az adóévet megelőző második évig összesített infláció mértékével meg kell növelni, ez az összeg az adómaximum, vagy
• az építmény korrigált forgalmi értékét alapul véve, annak 3,6 %-a

év	adómaximum	éves infláció	összesített infláció
2003		104,7
2004	1.100 Ft	106,8
2005	1.152 Ft	103,6	104,70
2006	1.230 Ft	103,9	111,82
2007	1.274 Ft	108,0	115,85
2008	1.324 Ft	106,1	120,36
2009	1.430 Ft	104,2	129,99
2010	1.517 Ft	104,9	137,92
2011	1.581 Ft	103,9	143,71
2012	1.658 Ft	105,7	150,76
2013	1.723 Ft	101,7	156,64
2014	1.821 Ft	99,8	165,56
2015	1.852 Ft	99,9	168,38
2016	1.848 Ft	100,4	168,04
2017	1.847 Ft		167,87
2018	1.854 Ft		168,55

 

2018-tól a reklámhordozóra fizetendő adó a reklámfelület mérete alapján kerül meghatározásra, a fizetendő adó felső határa évente 12.000 Ft/m2.

Van lehetőség az építményadó felfüggesztésére

Bizonyos esetekben van arra mód, hogy az építményadó megfizetésének felfüggesztését kérje a fizetésre kötelezett. Ennek alapján a 65 év felettiek, a megváltozott munkaképességűek, valamint az egyedül élők kérhetik ezt. Abban az esetben, ha a felfüggesztést megszüntetik, akkor utólag a jegybanki alapkamattal együtt kell azt megfizetni majd. Az adófelfüggesztés idején tehát,- miként az elnevezésből is adódik-, nem kell építményadót fizetni, viszont az egyébként esedékessé váló adó után a jegybanki alapkamat mértékével egyező kamatot számol fel az adóhatóság, méghozzá az esedékesség napjától egészen az adófelfüggesztés megszűnésének napjáig.

A jogosult az adófelfüggesztés iránti kérelmét az adóév január 15-éig nyújthatja be az adóhatóságnál. Érdemes a határidőre figyelni, ugyanis a hatóság ezt követően nem fogad el semmilyen területet érintő beérkezett kérelmet. Amennyiben megkezdődik az adófelfüggesztés időszaka, úgy a hatóság megkeresi az ingatlan-nyilvántartást azzal a céllal, hogy jegyezzék be a megfizetendő adó erejéig a jelzálogjogot az ingatlanra. Ennek célja, hogy biztosítsa magát az adóhatóság arról, hogy a fizetési kötelezettségnek ilyen vagy olyan módon, de biztosan eleget tesz majd a tulajdonos, a felfüggesztést kérelmező. Emellett a hatóság évente határozatot hoz az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

Megszűnik az adófelfüggesztés:

• Az ingatlan elidegenítése, és annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése alkalmával.
• Az adófizetésre kötelezett személy halálával, méghozzá azon a napon, amikor a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedik.
• Az adófizető írásban kérheti az adófelfüggesztés visszavonását, ekkor a bejelentés napjával szűnik meg a felfüggesztés időszaka.

 

Mentesség az adófizetés alól

Előfordul, hogy a vonatkozó jogszabály tárgyi adómentességet fogalmaz meg, méghozzá a következő esetekben:

• Akkor, ha szükséglakásról van szó.
• Háziorvos által egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség esetében.
• Olyan ingatlan esetében, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgál. Ennek fontos feltétele, hogy a tulajdonos azt valóban erre a célra használja.
• Ha a jogszabályban meghatározott, vagy az önkormányzat által védettnek nyilvánított épületet felújítják, akkor a felújításra kiadott építési engedély jogerőre emelkedésétől kezdődően három évig adómentességet élvez a tulajdonos.