PDF letöltés

Új szabályok a pénzmosás elleni védekezésben

Elfogadta az Országgyűlés azt a pénzügyminiszter által benyújtott törvényjavaslatot, amely a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szól.

A nyilvántartásért az adóhatóság felel

A jogszabály – a pénzmosás elleni európai uniós irányelveket átültetve – tényleges tulajdonosi nyilvántartást hoz létre, aminek működése a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatásán alapul majd. A nyilvántartások felállításának és működtetésének felelőse a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartó hatóság.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett minden, Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet és civil szervezet; a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő; valamint azok a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25 százalékban nem állami tulajdoni hányaddal is rendelkeznek.

Nem tartoznak a törvény hatálya alá ugyanakkor a pártok, a szakszervezetek és a kölcsönös biztosító egyesületek, a közalapítványok és a pártalapítványok, valamint a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaságok és európai részvénytársaságok, amelyekre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak.

A számlavezetőknek és a széfszolgáltatóknak június 6-ig kell a szükséges adatokat átadnia a nyilvántartó szervnek.

Jelentős bírsággal jár a bejelentés elmulasztása

Az új szabályok szerint a jövőben be kell jelenteni a tízezer eurót meghaladó készpénzmozgást. Aki nem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek, annak 10 ezer és 20 ezer euró közötti készpénz esetében az összeg 10 százalékának, 20 ezer és 50 ezer euró között az összeg 30 százalékának, 50 ezer eurót meghaladó készpénz esetén pedig az összeg felének megfelelő, forintban meghatározott bírságot kell fizetnie.

A törvény a bejelentési kötelezettséget kiterjeszti a könnyen készpénzzé tehető értékhordozókra, így a bizonyos tisztaságot meghaladó feldolgozatlan aranyra vagy aranyérmére, valamint az ellenőrzési körbe bevonja a posta- vagy csomagforgalomban feladott készpénzt is.

Az idén június 3-án hatályba lépő jogszabály szerint a készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság bizonyos esetekben jogosult lesz a készpénz 80 százalékát, a kísérő nélküli készpénz 100 százalékát 30 napig zár alá venni.