A testület elképzelései alapján a hozzáadottérték-adót a jelenlegi gyakorlattól eltérően a jövőben a célországban, nem pedig a származási országban gyűjtenék be.

A Bizottság szerint a változást a határokon átnyúló tranzakciókat gyakran jellemző adócsalások megnehezítésének szándéka, a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és az ügyletek lebonyolítását átalakító új technológiák megjelenése indokolja.

A testület a határokon átnyúló tranzakciók esetében elkövetett körhinta- és egyéb adócsalások megakadályozása érdekében két különböző opciót mérlegel, melyek közül egyértelmű elsőbbséget élvez az a megoldás, amelynek értelmében az áru-, vagy a szolgáltatás rendeltetése szerinti célország megbízásából a származási ország hatóságai gyűjtik be a forgalmi adót, amit aztán utólag átutalnak a célországnak.

Jelenleg az exportáló ország üzleti vállalkozásai 0 százalékos áfát számolnak fel a határokon átnyúló tranzakciók során, és az importőr országban, az ott érvényes áfakulcsnak megfelelően vonják le az adót. A jövőben ez megfordulna, és a származási ország vonná le az áfát, aminek összegét átutalnák a célországnak. Ezzel a módszerrel csökkenteni lehetne például a körhinta-csalások veszélyét. Utóbbiak esetében a csalók rövid időn belül akár árumozgás nélkül is többször „utaztatják” papíron az árut két ország között, anélkül, hogy befizetnék az áfát, amit ugyanakkor esetenként visszaigényelnek. Ilyenkor azt használják ki, hogy a tényleges befizetés és az ügylet realizálása között hosszabb idő telik el.

A másik opció a fordított áfakivetés lenne, amelynek értelmében a forgalmi adót nem minden egyes ügylet után fizetnék ki, hanem csak a legutolsó eladáskor, amikor a végfogyasztóhoz kerül a termék vagy a szolgáltatás. Miközben ez csökkentené a bürokráciát, a bizottsági alelnök szavai szerint nem tenné lehetővé az egyes ügyletek nyomon követését, és így újabb, másfajta csalások előtt nyithatná meg az utat.

Az Európai Unió tagállamainak 2014-ben 1 billió euró bevételük származott a hozzáadottérték-adó begyűjtéséből, ami az uniós GDP körülbelül 7 százaléka. Európai szinten 170 milliárd euróra becsülik évente azt az összeget, ami a reálisan elvárható áfa-befizetések és a ténylegesen beszedett áfa közötti hiány. A határokon átnyúló csalások évente nagyjából 50 milliárd euró veszteséget okoznak a tagállamok költségvetéseinek.