A következő előírásokat módosította a 484/2015. kormányrendelet:

2. § (3) bekezdés: „az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet” helyébe „a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet” elnevezés lép, mivel elszámolóházi tevékenységet ez utóbbi szervezetek végeznek, és elszámolóházként tevékenység legkésőbb 2016. június 30-áig folytatható. Először a 2016. üzleti év beszámolójánál kell alkalmazni.

6. § (7) bekezdés: tartalmi módosítást nem jelentő szövegpontosítás a „bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak)” helyett „bevételeinek, ráfordításainak (költségeinek), kiadásainak” szöveg használata. Először a 2016. üzleti év beszámolójánál kell alkalmazni.

16. § (3) bekezdés: a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményét fogalmazza meg, amely a 2015-ben hatályos előírástól abban különbözik, hogy nem tartalmaz rendkívüli tételeket (mivel e bevételi és ráfordítás-kategóriák 2016-tól megszűnnek), és nem tartalmazza – szintén azonosan a számviteli törvényben bekövetkezett változással – lakásszövetkezetnél a jóváhagyott osztalékot.  Először a 2016. üzleti év beszámolójánál kell alkalmazni.

16. § (8) bekezdés: a víziközmű társulat érdekeltségi hozzájárulásának elszámolásáról rendelkezik, amelyet a korábbi rendkívüli bevétel, nem a társulat által megvalósított beruházás esetén rendkívüli ráfordítás helyett egyéb bevételként, egyéb ráfordításként kell elszámolni.  Először a 2016. üzleti év beszámolójánál kell alkalmazni.

17. § (4) bekezdés: a kettős könyvvitelt vezető civil szervezet és a közalapítvány bevételeinek részletezését írja elő. Ez az előírás a 2015-ben hatályos előírástól abban különbözik, hogy nem tartalmaz rendkívüli tételeket (mivel e bevételi kategória 2016-tól megszűnik).  Először a 2016. üzleti év beszámolójánál kell alkalmazni.

Új előírások

8. §: új bekezdésekkel egészül ki az Eszkr. 2016. január 1-jével, amelyek 

– elkülönített kimutatást írnak elő a kapott adományról (közcélú adományról) és annak felhasználásáról, ha a civil szervezet a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki,

– a civiltörvényben (2011. évi CLXXV. törvény) előírt részletezésnek megfelelő nyilvántartás előírását fogalmazzák meg, amely alapvetően a civil szervezeteknél a befektetések hozamának és az ingatlanhasznosítási tevékenységnek a gazdasági-vállalkozási tevékenységből történő kiemelésével függ össze,

– az MRP-szervezet részére a nyilvántartás részletezését fogalmazzák meg, amelyet oly módon kell szervezni, hogy abból az MRP-törvényben (1992. évi XLIV. törvény) meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. Ez elsősorban a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelésére alakult MRP-szervezetre vonatkozik. Ilyen részletezést igényel az MRP-szervezetnél az MRP-törvényben előírt következőknek történő megfelelés:

 

• a számviteli nyilvántartásait köteles olyan módon vezetni, hogy azok alapján a javadalmazási politika végrehajtása nyomon követhető, ellenőrizhető legyen,
• az MRP-szervezet adózott eredményén és saját tőkéjén belül elkülönítve tartja nyilván a résztvevőket a javadalmazási politika keretében különböző (így különösen eltérő időszakokban nyújtott teljesítményükre tekintettel, vagy eltérő események bekövetkezése esetén) megillető pénzügyi eszközök átvételéből, értékeléséből, hozamából és pénzre történő átváltásából, valamint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő részeket,
• külön tartja nyilván az alapító tagi részesedéséhez kapcsolódó részeket.

 

13/A §: új előírás, amely szerint induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. A rendelkezés a 2015. üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

20/A-20/I §: A 20/D paragrafus szabályozta eddig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (Integrációs Szervezet) éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a 214/2000. kormányrendelet II. fejezetének alkalmazását előírva. Az új előírás – amely a 2015. üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható – önálló szabályt alkot. E szabályozás

– kitér a könyvvezetés és beszámoló formájára (kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni);

– tartalmazza a mérleg és az eredmény-kimutatás szerkezetét, tartalmát a kiegészítő melléklet üzleti jelentés kötelező elkészítését és azok tartalmát;

– rendelkezik arról, hogy az Integrációs Szervezet csak olyan kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló társaságot választhat éves beszámolójának felülvizsgálatára, aki/amely megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény előírásai szerint a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeknek;

– megfogalmazza, hogy az éves beszámolót és az üzleti jelentést az Integrációs Szervezet igazgatósága hagyja jóvá;

– előírja az éves beszámoló és az üzleti jelentés elkészítésének és benyújtásának határidejét (az üzleti évet követő év május 31-e), amely időpontig e dokumentumokat el kell juttatni a tagintézetekhez, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankhoz.

Hatályukat vesztik 2016. január 1-jén a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságaira vonatkozó előírások.