Tudatosabbak lettünk, de tervezni még nem merünk

A december-januári időszak klasszikusan az újratervezés időszaka. A pandémia miatt kialakult helyzetben a terveink és lehetőségeink összeegyeztetése még nagyobb hangsúlyt kap: megnöveli lakosság pénzügyi tudatosságát, a kiadások racionalizálását, a megtakarítások erősítését. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben.

Egy korábbi OECD-tanulmány szerint Magyarországon a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – igen elmaradott. Emiatt a hazai háztartások jobban ki vannak téve az olyan gazdasági hatásoknak, mint a világjárvány okozta pénzügyi nehézségek.

Egy most készült felmérés szerint azonban Magyarországon a pandémia látványos változást hozott ezen a téren: a lakosság jelentős részében jobban tudatosította a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát. A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.

Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba.

Az egészségvédelem kiemelt szerepet kapott, így ma már másképp gondolkodunk állunk az egészségünk és a megélhetésünk védelme érdekében megtehető lépésekben. Ennek nyomán látványosan megnőtt a lakosság körében az igény a kockázati és a megtakarítással egybekötött életbiztosítások, a jövedelempótló és hitelfedezeti biztosítások, valamint az egészségbiztosítási termékek iránt.

A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett azonban továbbra is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben. A válaszadók negyede szerint a nagy bizonytalanságok idején érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, húsz százalékuk pedig inkább csak a rövid távú terveket érzi biztonságosnak.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]