Elsődlegesen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú tőkeemelésre csak akkor, és olyan mértékben kerülhet sor, amennyiben az a Számviteli Törvény 40.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

"A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha

      a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy

      b) a 21.§ szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)

kimutatott tőketartalék, valamint az - osztalékként, részesedésként kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét."

A Polgári törvénykönyv szerint a törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés további feltétele:

• a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata
• és a törzstőke felemelésének fedezetét igazoló 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámoló vagy közbenső mérleg.

Az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőke emelést a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával kell könyvelni a következőképpen: T 413 - K 41. Az eredménytartalék csökken, a jegyzett tőke nő.