Több a jelentési kötelezettség jövőre
Az Országgyűlés által elfogadott 2017-es adócsomag számviteli és könyvvizsgálati kérdésekben hozott kedvező változásai mellett többek között új jelentési kötelezettségek is megjelentek az adócsomagban, így például a legnagyobb cégeknek üzleti jelentéseikben működésük nem pénzügyi elemeiről is be kell majd számolniuk, a tőzsdei értékpapírt kibocsátóknak pedig sokszínűségi politikájuk részleteiről is nyilatkozniuk kell.
Mi változik, és kik az érintettek?
Haladékot kaptak a hitelintézetek, a velük egyenértékű pénzügyi vállalkozások és biztosítók az IFRS-áttérés bevezetésére. A most elfogadott módosításnak köszönhetően 2017-től még csak önkéntes alapon kell egyedi beszámolójukat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint elkészíteni, ám 2018-tól mindez már kötelező lesz.
Sok vállalkozás örül majd annak a változásnak, hogy az utófinanszírozás keretében elnyert támogatásokat a jövő évtől az időbeli összemérés elvét erősítve, a költségek felmerülése évében kell elszámolni egyéb bevételként. Ennek egyetlen feltétele az lesz, hogy a támogatással való elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténjen, ezzel követhetőbbé válik az elszámolás.
Egyszerűsítés – és ez már a 2016-os beszámolóra is alkalmazható –, hogy a kiegészítő mellékletben a bérjárulékokat nem állománycsoportonként, hanem csak jogcímenként kell bemutatni.
A 2016-os évtől alkalmazandó új mérlegséma egyes tételek átrendezését igényli. Ennek értelmében pontosították az érintettek körét, és meghatározták, hogy ezek közül csak a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszközök és kötelezettségek rendezése könyvelendő a 2016-os nyitást követően.
Az üzleti és cégérték fogalmának pontosítására is kitér a törvénymódosítás: már hatályos az a rendelkezés, hogy részesedés vásárlásához kapcsolódóan nem lehet cégértéket (GW) vagy negatív cégértéket (BW) kimutatni. A fogalom meghatározásban azonban benne maradt a cégvásárlásra történő utalás, amit a törvény minden kapcsolódó helyén az egyértelműség érdekében töröltek. GW vagy BW tehát csak üzletág, telephely vagy üzlethálózat vásárlásához kapcsolódóan keletkezhet. Egyéb követelésként a jövőben nem mutatható ki a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevétel, a kapott bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, behajtási költségátalány, kártérítés, sérelemdíj, tehát mindaz, ami pénzforgalommal egyidejűleg könyvelendő egyéb bevételként.
Új jelentéseket kérnek!
A 2017-es üzleti évtől kezdődően új jelentések válnak kötelezővé az EU-s jogharmonizáció következtében, így például a tőzsdei értékpapírt kibocsátó vállalkozók üzleti jelentésében a vállalatirányítási nyilatkozatnak arra is ki kell térnie a jövőben, hogy milyen sokszínűséggel (életkori, nemi, szakmai stb.) kapcsolatos politikát folytatnak, és ez a beszámolási időszakban milyen eredményeket hozott. Illetve azon közérdeklődésre számot tartó vállalkozások, amelyek korábbi árbevétel, mérlegfőösszeg- és létszámmutatói meghaladják a konszolidált beszámoló készítéséhez szükséges mértéket, és az adott évben 500 főt meghaladó átlagos foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, a jövőben egyedi és konszolidált üzleti jelentésükben nem pénzügyi információkat is kötelesek közzétenni. Ezek az információk környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlatuk bemutatásával kapcsolatosak. A könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgált társaság üzleti jelentése tartalmazza-e az előzőekben említett két új jelentést.
A könyvvizsgálókat nem csupán ez a változás érinti: új szabályként jelenik meg, hogy olyan feltételes adómegállapítás iránti kérelmek kapcsán, ahol a kérelmező az egyedi beszámolóját IFRS szerint készíti, szükség lehet a számviteli elszámolások minősítésére. Az ilyen, a kérelemhez csatolandó szakértői vélemény kibocsátására a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát jelöli ki a törvénymódosítás.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (SZIT) szóló törvény is módosul: 10-ről 5 milliárd forintra csökken a SZIT-ek elvárt induló tőkéje, a 25 százalékos közkézhányadból egyes tulajdonosok legfeljebb 5 százalékos szavazati jogot gyakorolhatnak, és az e feletti részesedésük értékesítésére új rendelkezéseket állapít meg a jogszabály. Ugyancsak újdonság, hogy a cégnyilvánosságról szóló törvény módosításában úgy rendelkeznek, hogy a szövetkezetek és európai szövetkezetek is köteles lesznek a jegyzett tőke változását évente legalább egy alkalommal bejelenteni a cégbíróságnak.