Kiemelt szerepet kapott a katás vállalkozásoknak szánt módosítás, miszerint az éves bevételi értékhatár 6 millió forintról a duplájára, 12 millió forintra nőne. Duplájára emelkedne a kivások értékhatára is, az alanyi áfamentességé pedig 6 millió forintról 8 millió forintra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint a cafeterián belül javasolt változásokon 1,5 milliárd forintot nyerhetnek a vállalkozások. Előnyösebb fejlesztési kedvezményekre lesznek, illetve a magánszemélyek többségének a NAV készítheti el a személyi jövedelemadóról szóló bevallását. Továbbra is kivételek maradnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfára kötelezett magánszemélyek.

Egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulásról szóló szabályok: a mostani öt kulcs helyett két kulcs (14 százalékos és 27 százalékos) lesz. A kamatnál alkalmazott 6 százalékos adókulcs eltörlése révén mintegy 3 milliárd forinttal több maradhat a lakosságnál.

A gazdaságfehérítő módosítások között szerepel az autókereskedelem áfacsalásainak javasolt kiszűrése és az ekáerben még létező kiskapuk bezárása.

Ugyanakkor szakértők szerint a versenyképesség javítása érdekében szükségszerű  a járulékcsökkentés. Legalább 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa ez a lépés.

Kimutatták, hogy az euróra átszámolt – 2015-ös – nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Ennek oka, hogy az egyedülállók – az egy keresettel rendelkezők – esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék.

A járulékcsökkentés kedvező hatással lehet a munkaerőhelyzetre is. Ha pedig a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók „átadják” a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.
Más elemzők szerint mindenképp jelentősebb járulékcsökkentésre lenne szükség, viszont kérdés, hogy a költségvetés mennyit bír el. Mivel a költségvetés kiegyensúlyozott, az ebből adódó a mozgástér mintegy 7 százalékos csökkentést tenne lehetővé.