Az utóbbi évek adóhatósági gyakorla­tának megfelelően az ellenőrzések el­sősorban jogkövetési vizsgálatok kere­tében történnek, amelyekben az adóel­lenőrzésekkel szemben az adózóknak lehetőségük van önellenőrzést végezni a jogosulatlan kedvezmény igénybevé­tele kapcsán.

 

Fejlesztési adókedvezmény

A vállalkozások 2003. január 1. óta ve­hetik igénybe a fejlesztési adókedvez­ményt a beruházás befejezését köve­tően, nyereséges gazdálkodás esetén, figyelembe véve a jogszabályban írt egyéb feltételek teljesülését is.

Az első igénybevé­telt követő harmadik adóév végéig kell kötelezően az adóhatóságnak a jogos igény­bevételt ellenőriznie.

A legfontosabb alapfeltétel, hogy az adózónak még a be­ruházás megkezdése előtt a Pénzügy­minisztérium felé bejelentési, kérelem­benyújtási kötelezettsége van. Amennyiben az adózó által megvalósított és üzembe helyezett beruházás megfelel a Tao. tv. és a kormányrendelet előírásai­nak, de az adózó nem a beruházás meg­kezdése előtt tett bejelentést (vagy egy­általán nem tett bejelentést), akkor az igénybe vett adókedvezmény összege jogosulatlannak minősül, és adókülön­bözetet (illetve adóhiányt) állapítanak meg a revizorok.

Vannak olyan előírások, amelyeknek magának a vállalkozásnak kell megfe­lelnie, és vannak olyanok, amelyeknek a kivitelezni kívánt beruházásnak. A megfelelően vezetett nyilvántartások adhatnak csak megfe­lelő alapot a ’29-es jelű bevallás fejlesz­tési adókedvezmény összegét részletező, kötelezően kitöltendő adatszolgáltatási lapjainak kitöltésére. Az adatszolgálta­tási lapok nem megfelelő kitöltése – az okozott adóeltérés önellenőrzéssel tör­ténő javítása mellett – mulasztási bír­ság kiszabásával is járhat.

A társaságiadó-bevallás benyújtása előtt, még a könyvvizsgálat időszaká­ban érdemes a fejlesztési adókedvez­ménnyel kapcsolatos összegekre vo­natkozóan vezetett nyilvántartásokat, a beruházás dokumentációját, az üzembe helyezéssel kapcsolatos elszámolásokat ellenőrizni.

A követő feltételek közül pedig a legfontosabb a létrejött beruházás fenntartására, üze­meltetésére vonatkozó kitétel, amelynek időszaka a vállalkozás nagyságától füg­gően 3, illetve 5 év.

K+F tevékenység

2016. június 16-tól hatályosan az a kifi­zető, amelynek a saját tevékenységi kör­ben végzett kutatás-fejlesztési tevékeny­ség közvetlen költségére tekintettel az ér­vényesített adóalap-csökkentés eredmé­nyeként negatív társaságiadó-alapja ke­letkezik, a ’29-es jelű adóbevallás be­nyújtását követő hónaptól az adófize­tési kötelezettséget eredményező mun­kaviszonyban foglalkoztatott természe­tes személyekre tekintettel terhelő adó­ból – a ’08-as bevalláson – adókedvez­ményt vehet igénybe. A törvényi előírás szerint érvényesített adókedvezmény ös­szege azonban nem haladhatja meg a ku­tatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkavi­szonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában érvényesíthető kedvez­mény után fennmaradó adókötelezettség összegét. Ezzel a lehetőséggel az adózók – tekintve a kedvezmény speciális jelle­gét – igen csekély része él.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás

2017. január 1-től az energiahatékony­sági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, ve­hetnek igénybe adókedvezményt a vál­lalkozások. 2018. július 26-tól az ener­giahatékonysági célokat szolgáló fel­újítás esetén is igénybe vehető az adó­kedvezmény.

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adózó az adókedvez­mény igénybevételének első adóévéről szóló társaságiadó-bevallása benyújtá­sáig rendelkezzen energetikai auditori igazolással. Az igazolás revíziónak történő bemutatása az adókedvezmény igénybevételének szükséges, de nem elégséges feltétele. Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke függ az elszámolható költsé­gektől, a beruházás, felújítás megva­lósításának helyszínétől, a vállalkozás méretétől is.

Az adóhatóság vizsgálja az energia­hatékonysági cél meglétét, a beruhá­zás megvalósítását, illetve üzembe he­lyezését és üzemeltetését. továbbá az elszámol­ható és az el nem számolható költsége­ket, illetve a támogatási intenzitás he­lyes alkalmazását, valamint az adat­szolgáltatásmegvalósulását. Az elszámolható költségek kimunkálása az adózó feladata a Tao. tv. és a háttér kormányrendelet előírásai alapján.