PDF letöltés

TAO-kedvezmények, amelyekre az adóhatóság fókuszál

A társasági adón belül két olyan adókedvezmény és egy adózás előtti eredményt csökkentő tétel van, amelyet jogszabályi kötelezettség alapján minden esetben ellenőrizni kell az adóhatóságnak. Az adókedvezmény jogos igénybevételének bizonyítása az adózót terheli.

Az utóbbi évek adóhatósági gyakorla­tának megfelelően az ellenőrzések el­sősorban jogkövetési vizsgálatok kere­tében történnek, amelyekben az adóel­lenőrzésekkel szemben az adózóknak lehetőségük van önellenőrzést végezni a jogosulatlan kedvezmény igénybevé­tele kapcsán.

 

Fejlesztési adókedvezmény

A vállalkozások 2003. január 1. óta ve­hetik igénybe a fejlesztési adókedvez­ményt a beruházás befejezését köve­tően, nyereséges gazdálkodás esetén, figyelembe véve a jogszabályban írt egyéb feltételek teljesülését is.

Az első igénybevé­telt követő harmadik adóév végéig kell kötelezően az adóhatóságnak a jogos igény­bevételt ellenőriznie.

A legfontosabb alapfeltétel, hogy az adózónak még a be­ruházás megkezdése előtt a Pénzügy­minisztérium felé bejelentési, kérelem­benyújtási kötelezettsége van. Amennyiben az adózó által megvalósított és üzembe helyezett beruházás megfelel a Tao. tv. és a kormányrendelet előírásai­nak, de az adózó nem a beruházás meg­kezdése előtt tett bejelentést (vagy egy­általán nem tett bejelentést), akkor az igénybe vett adókedvezmény összege jogosulatlannak minősül, és adókülön­bözetet (illetve adóhiányt) állapítanak meg a revizorok.

Vannak olyan előírások, amelyeknek magának a vállalkozásnak kell megfe­lelnie, és vannak olyanok, amelyeknek a kivitelezni kívánt beruházásnak. A megfelelően vezetett nyilvántartások adhatnak csak megfe­lelő alapot a ’29-es jelű bevallás fejlesz­tési adókedvezmény összegét részletező, kötelezően kitöltendő adatszolgáltatási lapjainak kitöltésére. Az adatszolgálta­tási lapok nem megfelelő kitöltése – az okozott adóeltérés önellenőrzéssel tör­ténő javítása mellett – mulasztási bír­ság kiszabásával is járhat.

A társaságiadó-bevallás benyújtása előtt, még a könyvvizsgálat időszaká­ban érdemes a fejlesztési adókedvez­ménnyel kapcsolatos összegekre vo­natkozóan vezetett nyilvántartásokat, a beruházás dokumentációját, az üzembe helyezéssel kapcsolatos elszámolásokat ellenőrizni.

A követő feltételek közül pedig a legfontosabb a létrejött beruházás fenntartására, üze­meltetésére vonatkozó kitétel, amelynek időszaka a vállalkozás nagyságától füg­gően 3, illetve 5 év.

K+F tevékenység

2016. június 16-tól hatályosan az a kifi­zető, amelynek a saját tevékenységi kör­ben végzett kutatás-fejlesztési tevékeny­ség közvetlen költségére tekintettel az ér­vényesített adóalap-csökkentés eredmé­nyeként negatív társaságiadó-alapja ke­letkezik, a ’29-es jelű adóbevallás be­nyújtását követő hónaptól az adófize­tési kötelezettséget eredményező mun­kaviszonyban foglalkoztatott természe­tes személyekre tekintettel terhelő adó­ból – a ’08-as bevalláson – adókedvez­ményt vehet igénybe. A törvényi előírás szerint érvényesített adókedvezmény ös­szege azonban nem haladhatja meg a ku­tatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkavi­szonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában érvényesíthető kedvez­mény után fennmaradó adókötelezettség összegét. Ezzel a lehetőséggel az adózók – tekintve a kedvezmény speciális jelle­gét – igen csekély része él.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás

2017. január 1-től az energiahatékony­sági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, ve­hetnek igénybe adókedvezményt a vál­lalkozások. 2018. július 26-tól az ener­giahatékonysági célokat szolgáló fel­újítás esetén is igénybe vehető az adó­kedvezmény.

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adózó az adókedvez­mény igénybevételének első adóévéről szóló társaságiadó-bevallása benyújtá­sáig rendelkezzen energetikai auditori igazolással. Az igazolás revíziónak történő bemutatása az adókedvezmény igénybevételének szükséges, de nem elégséges feltétele. Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke függ az elszámolható költsé­gektől, a beruházás, felújítás megva­lósításának helyszínétől, a vállalkozás méretétől is.

Az adóhatóság vizsgálja az energia­hatékonysági cél meglétét, a beruhá­zás megvalósítását, illetve üzembe he­lyezését és üzemeltetését. továbbá az elszámol­ható és az el nem számolható költsége­ket, illetve a támogatási intenzitás he­lyes alkalmazását, valamint az adat­szolgáltatásmegvalósulását. Az elszámolható költségek kimunkálása az adózó feladata a Tao. tv. és a háttér kormányrendelet előírásai alapján.