Megbízható és kockázatos adózói minősítés

Jövőre kevesebb lehet a megbízható adózók száma. Bővül ugyanis a feltételek köre és csak a tényleges gazdasági tevékenységet folytató, a tárgyévben pozitív adóteljesítménnyel rendelkező adózók kaphatnak megbízható minősítést. A módosítás ezzel kizárná az alvócégeket ebből a kedvezményeket biztosító intézményből.

Aki azonban 2017-ben is megbízható adózónak minősül, több és nagyobb kedvezményre számíthat. A megbízható adózók már 1,5 millió forint nettó adótartozásig kérhetnek évi egy alkalommal 12 hónapra pótlékmentesen fizetési könnyítést. Kikerül tehát a törvényből a kérelmező adótartozásának minimum értéke – ami most 10 ezer forint –, valamint jelentősen megemelkedik a maximum érték, ami jelenleg 500 ezer forint.  Továbbá a javasolt szöveg szerint már nem kizárólag részletfizetés kérhető majd, hanem fizetési könnyítés, ami azt jelenti, hogy a részletfizetés helyett halasztás is igényelhető.

Növekedhet a kockázatos adózónak minősítettek köre. Itt is bővült egy újabb szemponttal a kiválasztás. Azok a székhelyszolgáltatóhoz bejegyzett adózók is kockázatos minősítést
kaphatnak, akikre jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt.
Szintén a gyakorlati tapasztalatok következményeként a cégbíróság vagy a bíróság által az ügyvezetéstől jogerősen eltiltott személy a jövőben nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt.

Ekáer 

Új rendelkezéssel kívánják megállítani azt a gyakorlatot, aminek segítségével egyes adózók eddig adókötelezettségeik teljesítése alól kibújhattak. Eddig ugyanis a kockázati biztosíték fizetésére nem kötelezett cégek felvásárlásával és későbbi fantomizálásával ki lehetett kerülni az adófizetést. Az adóelkerülő magatartás megnehezítésének érdekében ezért a jövőben kockázati biztosítékot köteles fizetni az ekáerben új kötelezett az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén, vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább 10 bejelentést nem tett. A rendelkezés alkalmazásához meghatározásra került az új kötelezett fogalma is.


A személyi jövedelemadóra vonatkozó adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás szabályai új alcímmel szerepelnek majd a törvényben. Ezek szerint bővül azon adózók köre, akik személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségüknek az adóhatóság által készített bevallási tervezet elfogadásával tehetnek eleget. A módosítás ugyanis az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók számára is elérhetővé teszi ezt a lehetőséget. Mégpedig úgy, hogy ők az adóévet követő év március 15-éig postai úton, rövid szöveges üzenetben, vagy elektronikus úton kérhetik majd, hogy az állami adó- és vámhatóság papíralapon, postai úton adóbevallási tervezetet továbbítson
részükre.

Bejelentési szabályok 

Az egyablakos bejelentkezési rendszer már nem csak az alapítványra, egyesületre, hanem valamennyi, bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetre kiterjed majd. Így a civil szervezetek a jövőben adószámuk megállapítását a bíróságnál a kérelem és mellékletei benyújtásával kérhetik. A kérelem benyújtásával pedig teljesítik az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségüket is.

Az iskolaszövetkezetek bejelentési kötelezettségét kiterjeszti a törvény. A munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját is kötelesek lesznek az adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül.

Bővül a bejelentendő adatok köre is. A székhelyszolgáltatást igénybevevők a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, a jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját is be kell jelentsék.

Továbbá a jövőben a javaslat szerint lehetőség lenne arra, hogy a büntetés korlátlan enyhítése érdekében ne csak a költségvetési csalás, hanem valamennyi a költségvetést károsító bűncselekmény esetén meg lehessen fizetni az okozott vagyoni hátrány összegét az elkülönített letéti számlára.

A módosítás szerint a hatósági zárral érintett áru tulajdonosa (az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti) az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet a hatósági zár alkalmazása ellen. A panaszt – amelynek az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya – a felettes szerv jogosult elbírálni.

Módosul a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő jogorvoslati lehetőség. Jelenleg önálló fellebbezésnek van helye a szokásos piaci ár megállapítására, a határozat módosítására, illetőleg a határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasításának tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen. A jövőben szokásos piaci ár megállapítása, a megállapítás módosítása, illetve érvényességének meghosszabbítása tárgyában hozott döntés ellen bírósági felülvizsgálat kérhető, fellebbezésnek helye nem lesz.

Mulasztási bírságok

A javaslat szerint hatalmas bírsággal kell számolniuk azoknak az adózóknak, akik az 1 millió forint feletti áfatartalmú számlákkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségüket egyáltalán nem, vagy késedelmesen, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalommal teljesítik. A kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.

Mulasztási bírságot kell fizetni a pénztárgép, taxaméter kötelező használatával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén is. A magánszemély kötelezett 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Továbbá 10 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezések adatszolgáltatásával összefüggésben a felügyeleti szolgáltató, vagy az AFE forgalmazó a törvényben meghatározott szabálytalansága esetén.

Az automata berendezés üzemeltetésével, az AFE forgalmazásával, szervizelésével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek megszegése esetén pedig a magánszemély 500 ezer forintig, nem magánszemély 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Több szövegcserés módosítás is történt. Ezek főleg jogtechnikai és a javaslat által létrehozott új jogintézményekhez kapcsolódó módosítások, de van közöttük például több az adózói minősítésre vonatkozó módosítás is.

A megbízható adózói minősítés egyik akadályaként 5 év helyett csak 4 évre visszamenőleg vizsgálják majd, hogy volt-e az adózóval szemben folytatott végrehajtási eljárás.

Fontos változás, hogy aki nem ért egyet a minősítéssel, annak ez eddigi hat hónap helyett már csak három hónap áll majd rendelkezésére, hogy a minősítést vitassa. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának továbbra sincs helye.

Az adóregisztrációs eljárásban a kimentési kérelem benyújtására jelenleg nyitva álló 8 napos jogvesztő határidő 15 napra növekedhet. Azaz, ha valamely vezető tisztségviselő, tag, vagy részvényes személye miatt az adószám megállapítást az adóhatóság megtagadja, akkor a jövőben majd a határozat közlésétől számított 15 nap áll az érintett személy rendelkezésére, hogy a kimentési kérelmét benyújtsa.

Adóregisztrációs eljárás

Az adószám megállapítását megtagadó határozatát az adóhatóság akkor is visszavonhatja majd, ha annak oka a tag, vagy részvényes egy korábbi tagsági jogviszonyával összefüggésben állt
fenn és az érintett tag, vagy részvényes az új rendelkezésben meghatározott tartalmú igazolást benyújtja.  Így nem lesz akadálya az adószám megállapításának a továbbiakban, ha a tag igazolja, hogy:

1) az akadályhordozó tagsági jogviszonyával érintett cégben vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült és

a) közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy

b) közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem
rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett az akadály fennállásának megszüntetésére.

2) az akadályhordozó cégben – amelynek jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője,
tagja vagy részvényese – az önkormányzat, költségvetési szerv, vagy állami oktatási intézmény 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással
rendelkezik, vagy rendelkezett.

Ezzel a módosítással a jövőben jobban figyelembe fogják venni, hogy a tagnak, vagy részvényesnek milyen ráhatása lehetett a gazdasági folyamatokra, melyek a tartozás felhalmozásához, illetve az adóregisztrációs akadály kialakulásához vezettek.

Azokban az esetekben, amikor az adóhatóságnak tudomása lehet a kimentési ok fennállásáról, a felszólító levelek és hatósági döntések kiadásának mellőzésével a kimentési ok fennállását hivatalból is megállapíthatja.