A székhelyszolgáltatás valós piaci igényeket kielégítő szolgáltatás, székhelyszolgáltatást főként azon vállalkozások vesznek igénybe, amelyek magyarországi működéséhez nem szükséges feltétlenül fizikai irodával rendelkezni, vagy amelyek úgy gondolják, hogy adminisztratív teendőiket egy professzionális szolgáltató hatékonyabban képes ellátni.

A székhelyszolgáltatót igénybe vevő cégeket sokszor azonosítják a fantomcégekkel, azonban ez korántsem igaz. Sőt, a székhelyszolgáltatás igénybe vételével ezen cégek pont azt érik el, hogy – ellentétben a fantomcégekkel – a székhelyükön elérhetők legyenek. Sokszor több milliárdos vagyonok futnak keresztül székhelyszolgáltatóknál bejegyzett cégeken – nem egyszer abból a célból, hogy a multinacionális vállalatcsoportok ki tudják használni Magyarország nemzetközi adóelőnyét (amelyet a magyar kormány többször is legitim célként határozott meg).

A követelmények folyamatosan szigorodnak

Az utóbbi években a kormányzat számos olyan intézkedést hozott, amely megnehezítette, vagy bizonyos szereplők számára kifejezetten megtiltotta székhelyszolgáltatás nyújtását. Így pár évvel ezelőtt az ügyvédi irodákat kizárták abból a körből, akik székhelyszolgáltatást nyújthatnak, idén év elejétől pedig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései módosultak: egyrészt a székhelyszolgáltatás igénybe vétele bejelentési kötelezettség alá került, másrészt ilyen szolgáltatás igénybe vétele indok lehetett arra, hogy az adóhatóság az adózót úgynevezett „kockázatos adózónak” minősítse. A módosítások mögött meghúzódó indokolás szerint a székhelyszolgáltatás igénybe vételét sokszor a hatósági ellenőrzés és felügyelet megnehezítése, ellehetetlenítése motiválta.

Ez év júliusától a minisztérium egy újabb csavart tett a történetbe, amely lényegében ellehetetleníti Magyarországon a székhelyszolgáltatás professzionális működését.

Ha nincs ingatlantulajdon – nincs székhelyszolgáltatás

Az új jogszabály (7/2017. IM-rendelet) a székhelyszolgáltatók működésére vonatkozó számos új rendelkezést vezet be július 1-jétől és komoly jogi feltételhez köti a székhelyszolgáltatást. Eszerint székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Meglévő székhelyszolgáltatásoknál ezt a szabályt szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Az új szabályozás várhatóan ellehetetleníti azokat a székhelyszolgáltatókat, akik ezen tevékenységüket bérelt ingatlan használatával, minőségi szolgáltatást nyújtva folytatták.