Számviteli törvényváltozások 2016-tól I.rész

A számviteli törvény 2016. január 1-jén hatályba lépő módosított rendelkezései jelentős változásokat hoznak a magyar vállalkozások életében. A módosítások egyik fontos célkitűzése, – összhangban a 2013/34/EU irányelvvel – a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése. Ez egyrészt a beszámoló készítésére vonatkozó értékhatár változással valósulhat meg, hiszen az egyszerűsített éves beszámolót készítők köre kiszélesedik.

Egyszerűsített éves beszámoló

Az új rendelkezéseknek megfelelően az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet egyszerűsített éves beszámolót, amelynél két egymást követő évben az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:

  •        mérlegfőösszeg: 1200 millió Ft (eddig: 500 millió)
  •        éves nettó árbevétel: 2400 millió Ft (eddig:1000 millió)
  •        üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 50 fő (nem változott)

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

Több olyan vállalkozás számára hozhat egyszerűsítést a törvénymódosítás, amely eddig konszolidált éves beszámoló készítésére volt kötelezett. A jövőben ugyanis annak az anyavállalatnak, amelynek az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket, nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie:

  •        mérlegfőösszeg: 6 milliárd Ft (eddig:5,4 milliárd Ft)
  •        éves nettó árbevétel: 12 milliárd Ft (eddig: 8 milliárd Ft)
  •        üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő (nem változott)

 

Mérleg

Kibővült a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok és a kötelezettségek mérlegcsoportok részletezése. A törvénymódosítás új mérlegtételeket vezetett be: „Tartós jelentős tulajdoni részesedés”, „Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban”  valamint a forgóeszközök között a követelések bővülnek a  „Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben” mérlegtétellel. Emellett az értékpapírok új sorral egészül ki, „Jelentős tulajdoni részesedés” címen.

 

Eredménykimutatás

Az Uniós irányelv előírásaival összhangban a jövőben nem alkalmazható az eredménykimutatás „B” változata, valamint kikerültek belőle a rendkívüli tételek. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai között kell kimutatni őket.

Az elfogadott módosítások következtében az eredménylevezetés, illetve az eredménykimutatás sem tartalmazza a fizetendő osztalék elszámolását, bemutatását.

Kiegészítő melléklet

Az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) beszámoló kiegészítő mellékleteiben új kötelezettségek jelennek meg.

  •        a rendkívüli tételek megszűnése okán be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét illetve azok jellegét.
  •        jogcímenként részletezni kell az igénybevett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit
  •        be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók bére mellett, azok bérjárulékait is.

Az egyszerűsített éves beszámolóban az összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, ha azok a számviteli politika szerint jelentősnek bizonyulnak.