Számviteli törvényváltozások 2016-tól II.rész
A számviteli törvény 2016. január 1-jén hatályba lépő módosított rendelkezései jelentős változásokat hoznak a magyar vállalkozások életében. A módosítások egyik fontos célkitűzése, – összhangban a 2013/34/EU irányelvvel – a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése.
1. Osztalékfizetés elszámolás
Osztalék elszámolás
Lényeges változás következik be az osztalék elszámolására vonatkozóan. A megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. Eddig az osztalék elszámolása annak az évnek a beszámolójában történt meg, amely év eredményének a felosztásáról döntöttek, és amely összeg kiegészíthető volt a szabad eredménytartalékkal. A megállapított osztalék csak az éves eredménykimutatásban jelent meg és már nem került át az eredménytartalékba.
Az elfogadott törvénymódosítás a mérleg szerinti eredmény mérlegsorának megszűnését eredményezi, illetve az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja ezentúl tartalmazni.
Osztalékfizetés
A módosított előírások szerint az előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Az osztalékalap illetve az ahhoz szükséges szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott, járó osztalék, részesedés összegét is.
Tárgyévi veszteség esetén a következő üzleti évben csak a negatív adózott eredménnyel korrigált szabad eredménytartalék kerülhet kifizetésre osztalékként.
Mindemellett kedvező következmény, hogy a jövőben nem kell az eredmény-felosztásra vonatkozó döntés előtt és azt követően beszámolót és könyvvizsgálói jelentést készíteni.
2. Üzleti vagy cégérték
A jövő évi módosítások az üzleti vagy cégérték számviteli szabályozását is érintik. A változások következtében nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni –legyen az akár pozitív vagy negatív- az olyan esetekben, amikor egy vállalkozás egy másik gazdasági társaságban minősített (többségi) befolyást szerez.
Üzleti vagy cégérték kimutatására csak akkor lesz lehetőség, ha nem tulajdonosi jogokat megtestesítő részesedés, hanem üzletág, telephely, üzlethálózat megvásárlására kerül sor. Részesedés vásárlásakor tehát a teljes vételár összegét a részesedés bekerülési értékén kell kimutatni.
A változások a már állományba vett, a kapcsolódó részesedéstől elkülönített, de attól gazdasági értelemben el nem választható üzleti vagy cégértékre (pozitív, negatív) is alkalmazandóak. A módosítás hatálybalépése előtti előírások szerint keletkezett üzleti vagy cégérték 2015.12.31-én kimutatott könyv szerinti értékét a kapcsolódó részesedések 2016. üzleti évi nyitó könyv szerinti értékét módosító tételként kell kimutatni. A részesedések így módosított értékét a későbbiekben a befektetések értékelésére vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni.
Azokban az esetekben, amikor a számviteli törvény lehetővé teszi az üzleti vagy cégérték kimutatását, annak összegét legalább 5, legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenteni. Fontos, hogy az üzleti vagy cégértékre elszámolt terven felüli értékcsökkenés nem írható vissza még annak elszámolására indokot adó körülmények változása esetén sem.
3. Könyveléstechnikai változások
A rendkívüli tételek megszűnését követően az egyes gazdasági eseményeket tartalmuk, jellegük alapján egyéb, illetve pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai között számoljuk el.
4. Egyéb változások
Mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás
A jövő évtől hatályos változások szerint mértékadó befolyást gyakorol az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságban legalább a szavazatok 20%-ával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.
Jelentős tulajdonosi részesedés
Új fogalomként jelenik meg a jelentős tulajdoni részesedés. Ez alapján jelentős tulajdonosi részesedésnek minősül a más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek mértéke a 20%-ot meghaladja.
Kapcsolt vállalkozás
Kapcsolt vállalkozás alatt a jövőben az anyavállalatot és annak leányvállalatát kell érteni. Számviteli szempontból tehát a jövőben nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a társult vállalkozás.