Számokban a koronavírus munkaerőpiaci hatásai

A koronavírus-járvány a második negyedévet már teljes egészében érintette, így annak gazdasági következményei már látványosak a Központi Statisztikai Hivatal által közölt munkaerőpiaci adatokban is. A munkanélküliségi ráta a második negyedévben 4,6 százalék volt, júniusban 1,9 százalékponttal nagyobb, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott álláskeresők létszáma a hónap végén 376 ezer volt, ami 51,6 százalékos éves növekedést jelent.

Az április-júniusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt. Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 25 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, tavaly júniushoz képest pedig 92 ezerrel. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal, egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett.

Az inaktívak száma jelentősen, 84 ezer fővel csökkent májushoz képest, a korábban munkahelyüket elvesztettek nagy része ugyanis – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni és közülük 58 ezren el is kezdtek dolgozni. További 25 ezren azonban – annak ellenére, hogy aktívan kerestek munkát, és 2 héten belül munkába is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget, így ők még növelték a munkanélküliek számát.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma június végére 376 ezerre, az egy évvel korábbihoz képest 51,6 százalékkal nőtt.

A munkanélküliek több mint egyötöde a 15-24 éves korosztályból kerül ki, itt a tavalyi adatokhoz képest 4,0 százalékponttal 14,7 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,6 százalékos volt.

A nemek arányát vizsgálva a 15-74 éves férfiak munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt, míg a nőké 1,7 százalékponttal, 4,9 százalékra emelkedett.

A munkanélküliség átlagos időtartama 8,0 hónap, ám a munkanélküliek 20,9 százaléka keresett ebben az időszakban már legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Észak-Magyarország kivételével valamennyi régióban nőtt. Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban volt a legalacsonyabb, 3,4, illetve 3,6 százalékos. A legmagasabb, 7,0 százalékos munkanélküliség az Észak-Alföldet jellemezte. A legnagyobb változás Dél-Alföldön következett be, ahol a ráta értéke 2,7 százalékponttal, 5,5 százalékra emelkedett.

Az április-júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 408 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékos volt. A foglalkoztatottak száma 103 ezerrel (2,3 százalékkal), a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Júniusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 457 ezer volt, az előző hónaphoz képest 58 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel kevesebb. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,4 százalékos volt, ami a májusi értékhez képest 0,9 százalékponttal emelkedett, az előző év júniusához képest pedig 0,5 százalékponttal mérséklődött.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]