Sokan rosszul járnak a lakhatási támogatással
A munkáltató által adható adómentes lakhatási támogatás új szabályozása sok kérdést vet fel, sokan akár rosszabbul is járhatnak. Az albérletárak nőhetnek, viszont csökkenhet a munkaerőhiány és kifehéredhet a lakbérpiac.
A törvényjavaslat értelmében jövőre minden olyan munkavállalónak adhat a munkáltató ilyen támogatást, akinek állandó lakhelye a munkahelyétől több mint 60 kilométerre vagy 3 órányi utazásra található és nem rendelkezik ingatlantulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal ezen a távolságon belül. A javaslat értelmében a munkavállalók foglalkoztatásuk első két évében akár a minimálbér 40, foglalkoztatásuk harmadik-negyedik évében a 25, míg foglalkoztatásuk ötödik évétől legfeljebb a minimálbér 15 százalékáig terjedően kaphatnak adómentes juttatást lakbérük fizetésére, amennyiben bizonylattal igazolják a lakásbérlést.
Az intézkedés ösztönzi a munkaadókat, hogy hozzájáruljanak alkalmazottaik lakhatási költségeihez és megteremti a lehetőségét, hogy a munkáltatók ezentúl ne csak a saját tulajdonú lakással rendelkezők lakásköltségeit tudják támogatni. Ma már az ország több városában munkaerőhiány alakult ki, a munkáltatók részben a magas mobilitási költségek miatt nem találnak elég munkavállalót, így a támogatás segítheti a mobilitást is, és az intézkedés további pozitív hozadéka, hogy a lakáskiadás kifehérítésének irányába hathat.
De, nem mindenkinek jó
A nem alkalmazotti jogviszonyban dolgozók, a munkával nem rendelkezők vagy minimálbért keresők nem, vagy csak nagyon kis mértékben tudják majd igénybe venni a támogatást. Számukra a közpénzből nyújtott lakásbérleti vagy lakásfenntartási támogatás nyújthatna segítséget.
A támogathatók körét tovább korlátozza az, hogy csak határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkavégzéshez adható, így a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők, és a rész-munkaidőben dolgozók, jellemzően a kisgyermekes szülők nem kaphatnak támogatást.
