Ki is jogosult tehát özvegyi nyugdíjra? Özvegyi nyugdíjat nem csak az elhunyt férje, felesége kaphat, hanem az is, akivel elváltak, vagy csak élettársak voltak, sőt az is, akivel a halála előtt egy évig legalább együtt éltek és gyerekük született.

Abban az esetben, ha a felek élettársak voltak, és legalább tíz éve éltek együtt, viszont az egyikük meghal, akkor a túlélő élettárs szintén kapja az özvegyi nyugdíjat.

A fenti jogosulti körönbelül további feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíjat valaki részére megállapítsák, ami az, hogy nyugdíjasként hunyt el az illető, aki után özvegyi nyugdíjat fognak folyósítani. Ezen kívül még vannak esetek, amikor életkor és szolgálati idő alapján van meghatározva az özvegyi nyugdíjra való jogosultság. Pl. ha valakinek a párja 30és 35. éves kora között halt meg és van 8 év szolgálati ideje, akkor jár az özvegyi nyugdíj. Természetesen több kategória van,amit a törvény tartalmaz.

Tehát ki jogosult özvegyi nyugdíjra? 

Házastárs:az elhunyt jogszerző saját jogú nyugdíjasként halt meg, vagy ha az elhunyt az előírt szolgálati időt megszerezte.

Volt házastárs (elvált) és az egy éve már külön élő özvegy:ha az elhunyt haláláig tartotta.

 Élettárs:

- ha az elhunyttal annak haláláig 1 éve már megszakítás nélkül együtt éltek és gyermekük is született, vagy

- megszakítás nélkül tíz év óta éltek együtt, kivéve, ha ezalatt a 10 év alatt már özvegyi nyugdíjat v. baleseti özvegyi nyugdíjat kapott. 

Több jogosult: az özvegyi nyugdíj közöttük egyenlő arányban lesz megosztva

Özvegyi nyugdíjjogosultság feléledése:ami azt jelenti, hogy a jogosultsági feltételek később következnek be. Vagyis, ha a halál 1993.03.01. előtt történt, akkor 15 éven belül következik be, ha pedig 01993.02.28. után, akkor 10 éven belül.

Meddig jár az özvegyi nyugdíj?

Legalább egy évig. Mégpedig a halál bekövetkeztétől. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a neve az egy évig folyósított nyugellátásnak. Egy esetben jár több, mint egy évig, ha másfél évesnél kisebb, az elhunyt után árvaellátásra jogosultat nevel. Ebben az esetben addig jár az özvegyi nyugdíj, míg az árva be nem tölti a 18 hónapos korát.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj átváltozhat özvegyi nyugdíjjá, amit úgy hívnak, hogy az özvegyi nyugdíj feléledése vagy más néven állandó özvegyi nyugdíj.

Ha az ideiglenes nyugdíj folyósítás ideje lejár, akkor kaphatja a jogosult a „rendes” özvegyi nyugdíjat, ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy rokkant, vagy ha olyan gyermekről gondoskodik, aki után árvaellátásra jogosult vagy tartósan beteg gyereket nevel.

 

Mennyi az özvegyi nyugdíj?

Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60%-a annak az , amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna, de nem minden esetben, mert pl. ha az özvegy saját nyugdíjat is kap, akkor csak 30%.

Ugyanígy számítandó, ha a túlélő rokkant, megváltozott munkaképességű, de nem kap ellátást, akkor 60%, ha kap, akkor pedig csak 30%.

Több jogosult is lehet ilyen esetben, amikor is az özvegyi nyugdíjat meg kell közöttük osztani, egyenlő arányban.

Az elvált és különélő volt házastárs estében a tartásdíjnál magasabb özvegyi nyugdíjat nem lehet megállapítani.

Az özvegyi nyugdíjat a kormányhivatalnál kell intézni, ahová a szükséges dokumentumokat is vinni kell, ami például igazolja a több mint 10 év óta fennálló együttélést, vagy az élettársi viszonyt. Természetesen a halotti anyakönyvi kivonatot is magunkkal kell vinnünk, és minden egyéb iratot, amit a hivatal esetleg hiánypótlással kér be jogosulttól.

A törvény azokról az esetekről is rendelkezik, ha valaki jóval a nyugdíj előtt meghal, viszont itt is kellenek a szolgálati évek:

22 éves kora előtt hunyt el – de a halála az iskola megszűnését követő 180 napon belül történt, vagy legalább 2 év szolgálati időt szerzett.

22 és 25év között elhunyt + 4 év szolgálati idő

25-30 év között elhunyt 6 év szolgálati idővel

30-35 év között elhunyt és 8 év

35-45 között elhunyt és 10 év szolgálati idő, valamint a 45 éves kora után hunyt el és megszerezte a 15 év szolgálati idejét.