A gazdasági társaságokról szóló törvényben (Gt.) foglalt szabályozást felváltó új Ptk. elemzése során hosszas vita folyt szakmai körökben is arról, hogy megengedett-e a törzsbetétek arányától való osztalékeltérítés. A következtetés végül is az lett, az, hogy igen, megengedett.

A Ptk.-n kívül jogszabályi rendelkezés is alátámasztja az osztalék mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítésének lehetőségét. Ez pedig a 21/2006. IM-rendelet, amelynek 6. számú melléklete tartalmazza a kft. szerződésmintáját. E minta 10.2. pontjában rendelkezhetnek a tagok az eredmény felosztásának kérdéseiről, ahol két választási lehetőség illeti meg őket: egyrészt a törzsbetétek arányában határozható meg az osztalékfizetés, vagy pedig egyedileg megadott arány szerint (tehát a törzsbetétek arányától eltérően).

A cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 128. paragrafusának a) pontjára alapul a fenti rendeletben a társaságiszerződés-minta, amelynek jelentősége, hogy a Ctv. rendelkezései szerint az egyszerűsített cégeljárásban (alapításkor) a fenti minta nem módosítható, csak a választási lehetőség szerinti részeket kell és lehet kitölteni. Tehát a cégeljárási és társasági jogi kérdésekben általános jellegű jogszabálynak minősülő Ptk. rendelkezéseihez képest a rendelet mint speciális jogszabály szabályozza az eltérés lehetőségét. Erre abszolút módja van, és feltétlenül érvényre juthat a rendeletben meghatározott minta szerinti eltérési lehetőség.

A nem egyenlő időpontban történő osztalékfelvétel már más kérdés. Az osztalék jóváhagyásakor nincs lehetőség arra, hogy csak egyes tagoknak hagyjunk jóvá osztalékot, azt a társasági szerződésben foglalt felosztási mód szerint kell meghatározni. Ugyanakkor az, hogy a jóváhagyott osztalékot ki, mikor veszi fel, már lehet döntés kérdése, például likviditási okokból. Vagyis a jóváhagyott osztalékot eltérő időpontokban is fel lehet venni.