Osztalék és osztalékelőleg adózása

Amennyiben egy gazdasági társaság a magánszemély tagjának osztalékelőleget vagy osztalékot fizet, az így keletkezett jövedelem után a magánszemélynek személyi jövedelemadó és meghatározott mértékig szociális hozzájárulási adó kötelezettsége keletkezik.

Személyi jövedelemadó

Az szja mértéke 15 százalék, amelyet a kifizetőnek az osztalék kifizetésének időpontjában kell megállapítania, levonnia, és a következő hónap 12-éig befizetnie, valamint a 08-as nyomtatványon adatot kell szolgáltatnia. Ha például terményben, ingatlanban, tárgyi eszközben jár az osztalék, és az adó levonására nincs lehetőség, a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.

Osztalék esetében az az adózó minősül kifizetőnek, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják, azonban e rendelkezés alkalmazásában kifizetőnek kell tekinteni a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapírletéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó, Magyarországon adóztatható osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá).

Kifizetőnek nem minősülő személytől (jellemzően külföldi gazdasági társaságtól) származó osztalék esetében az szja-t a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg [szja-törvény 66. § (3) bekezdés].

Az előzőek vonatkoznak az adóévi (például a 2020. évi) várható osztalékra tekintettel az adóévben (tehát az idén) kapott osztalékelőlegre is, a következő eltéréssel:

Míg az osztalékot és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani, az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban csak tájékoztató adatként kell feltüntetni. Majd a jóváhagyott osztalékot az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani.

Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része a kifizetést követő első mérleg szerinti eredmény felosztásakor nem válik osztalékká, akkor az osztalékká nem váló visszafizetendő osztalékelőleg visszamenőleg hitellé változik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetve a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt (a kifizető által kért kamat és a törvény szerinti jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt kulcsával számított kamat különbözetét) és annak 1,18-szorosa után a kifizetőnek 15 százalék szja-t és a kötelezettség hónapjában hatályos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká, és nem is kell azt visszafizetni, akkor az elengedett rész a magánszemély adóköteles jövedelmévé válik. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Ilyenkor az osztalékelőlegből az „osztalékká vált rész” adóján felül levont adó a jövedelem adóelőlegeként vehető számításba. Az elengedésig (tehát ameddig követelésként tartják nyilván), a kamatkülönbözet megállapítására és annak adókötelezettségére vonatkozó rendelkezést ekkor is alkalmazni kell.

Szociális hozzájárulási adó

Az osztalékból származó jövedelem egyike azoknak a külön adózó jövedelmeknek, amelyek után a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség a természetes személyt, azaz a magánszemélyt terheli. Kizárólag e jövedelmekre vonatkozó közös szabály, hogy a szochót csak meghatározott mértékig (adófizetési felső határig) kell megfizetni. Ebbe a körbe tartozik még az szja-törvény szerinti: vállalkozásból kivont jövedelem, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és az árfolyamnyereségből származó jövedelem.

Az adófizetési felső határ akkor érvényesíthető, ha a tárgyévben a minimálbér összegének huszonnégyszeresét eléri a magánszemély következő jövedelmeinek együttes összege:

  • az szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem;
  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj;
  • az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében adó (adóelőleg) alap hiányában Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott járulékalapot képező jövedelem;
  •  valamint a Magyarországon adóztatható
    -        a vállalkozásból kivont jövedelem;
    -        az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;
    -        az osztalék;
    -        a vállalkozói osztalékalap;
    -        az árfolyamnyereségből származó jövedelem;
    -        az szja-törvény 1/B §-a hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

A felsorolt jövedelmeket az adófizetési felső határ számításánál akkor is figyelembe lehet/kell venni, ha egyébként nem szocho-kötelesek. Így például, ha a magánszemély nyugdíjasként önálló/nem önálló tevékenységből származó jövedelme, bérbeadásból származó jövedelme, tőzsdére bevezetett részvény után kapott osztaléka együttesének vagy bármelyikének összege a minimálbér összegének huszonnégyszeresét eléri, és emellett kft. tagjaként osztalékot vesz fel, ez utóbbi után már nem kell szochót fizetnie.

Amennyiben az osztalék után a szochót meg kell fizetni, azt a kifizetőnek le kell vonnia, és a juttatást követő hónap 12. napjáig kell befizetnie és be kell vallania. Ez a kötelezettség a kifizetőt addig terheli, amíg a magánszemély nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt. Amennyiben a magánszemély úgy nyilatkozik, hogy tárgyévben a jövedeleme várhatóan eléri az adófizetési felső határt és ez mégsem valósul meg, akkor a fizetendő szochót 6 százalékkal növelten a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásban kell bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.

Az osztalékelőlegből nem kell szochót levonni, a kötelezettséget akkor kell megállapítani, amikor az osztalékelőleg véglegesen osztalékká válik. Ilyenkor, valamint nem pénzben juttatott osztalék esetén, ha a szocho levonása nem lehetséges, az adó megállapítására és megfizetésére a magánszemély kötelezett.

A szocho mértéke 2020. június 30-áig 17,5 százalék, 2020. július 1-jétől 15,5 százalék. Az adó mértékének változása esetén az adó fizetésére kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép.

Ezzel összefüggésben jó tudni, hogy a 2020. adóévre bevallott osztalék után a szocho mértéke akkor is 15,5 százalék, ha a kifizetés az első félévben történt, és ezért a kifizető akkor 17,5 százalékot vont le. Ebben az esetben a túlfizetést az adóévre benyújtott személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban lehet visszaigényelni.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]