A Magyar Közlöny 2020. évi 292. számában jelent meg a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csg.) végrehajtásával kapcsolatosan a 665/2020. kormányrendelet, mely a mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásával kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. A nyilvántartással kapcsolatos ügyintézést – nyilvántartásba vételt, ezen adatok módosítását vagy a nyilvántartásból való törlést – a magánszemélyek a közzétett formanyomtatványokon, postai úton, a NAK megyei ügyintéző szervének címezve, vagy az érvényes lakcímkártyájukon szereplő, bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti megyében található bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodában kérelmezhetik.

Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység a nyilvántartásba vételt követően végezhető. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemről a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara dönt. A mezőgazdasági őstermelők nyilvántartását a mezőgazdasági igazgatási szerv (Nébih) az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben üzemelteti, amely ezen adatok tekintetében közhitelesnek minősül (ezért nincs már szükség őstermelői igazolványra).

Az agrárkamarához benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell a Csg. 13. paragrafusának (1) bekezdésében felsorolt adatokat: a személyazonosító, az elérhetőségre, valamint a tevékenységre vonatkozó adatokat. Így például meg kell jelölni azt is, hogy az őstermelő az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi-e őstermelői tevékenységét.

Kibővül 2021-től azon egymással rokoni kapcsolatban álló személyek köre, akik az őstermelők családi gazdaságának tagjai lehetnek. Az idei évtől az egymással hozzátartozói láncolatban álló rokonok lehetnek tagok. A hozzátartozói láncolatba a Ptk. 8:1. paragrafus (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint e személyek hozzátartozói tartoznak bele: a házastárs, egyeneságbeli rokon (szülő, nagyszülő, dédszülő, gyermek, unoka, dédunoka), az örökbefogadott, mostoha-és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő és a testvér. Hozzátartozónak pedig a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozó minősül: közeli hozzátartozó, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa.

A kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza a hozzátartozói láncolat igazolásának módját (születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat stb). Célszerű ezért a családi gazdaság tagjainak a szükséges igazolásokat a fiók mélyéről előkeresni, vagy beszerezni azt.

A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos tudnivalók a 665/2020. kormányrendeletben találhatók meg. Az ügyintézés díjmentes, érdemes rá azonban alaposan felkészülni.

Az alábbi érvényes dokumentumokat kell bemutatni:

• személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy vezetői engedély vagy útlevél),

• lakcímet igazoló igazolvány, 

• adóigazolvány (adóazonosító jel igazolása), 

• magánokiratba foglalt meghatalmazás, ha az illető nem személyesen jár el, 

• a 18. életévét be nem töltött magánszemély esetén a törvényes képviselő [lehet például szülő(k) vagy gyámhivatal] nyilatkozata.

Az ügyintézés során megadandó további adatokat a kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza, melyek a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő, a tevékenységre és az előállított termékre vonatkozó adatok.

A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. FVM rendelet alapján végzett tevékenység esetén a kistermelői tevékenység végzéséről szóló engedélyt is be kell mutatni.

Az őstermelők családi gazdasága ügyintézése során ezen túlmenően be kell mutatni az őstermelők családi gazdasága alapításának céljából kötött írásbeli szerződést is, iletve mint már említettük a családi gazdaságok esetében igazolni kell a hozzátartozói viszonyt is, mivel az őstermelők családi gazdaságának tagjai csak egymással hozzátartozói viszonyban álló őstermelők lehetnek, így őstermelők családi gazdasága létrehozása esetén az őstermelői státusz meglétét is igazolni kell a NAK-nál.

A NAK a nyilvántartásba vételről határozatot hoz, mely tartalmazza az őstermelő által alkalmazandó azonosítókat is (FELIR azonosító és tevékenység azonosító). Őstermelők családi gazdasága (őcsg) esetén a NAK bejegyző határozata tartalmazza az őcsg képviselője részére a képviseletre vonatkozó tevékenység azonosítóját is.