Változások a gyermekgondozási díjban

Talán a legfontosabb változás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) január 1-jétől az lesz, hogy a gyermekgondozási díj mellett már nem csak a gyermek egyéves kora után lehet dolgozni, hanem a gyermek születését követő 169. naptól. Azaz a gyermekgondozási díj teljes időszaka alatt lehet keresőtevékenységet folytatni, ráadásul minden idő- és jövedelemkorláttól mentesen.

Könnyítés, hogy január 1-jétől a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is.

A gyed maximális összege

2015. július 1-jétől változtak a gyed szabályai. A jelenleg érvényes szabály szerint csak a júliustól hatályos új rendelkezések alapján megállapított gyednél lehet alkalmazni a maximális összeg januári felülvizsgálatát. Ezen a szabályon változtat a módosítás, mely szerint a korábbi szabályok alapján számított gyed esetén is alkalmazni kell, hogy a maximális összegben megállapított gyed összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével, január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Kedvezményszabály

A hatályos kedvezményszabály szerint, ha például a második gyermek a gyed, illetve a gyermekgondozási segély (gyes) igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az első gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj (csed), illetve gyed naptári napi alapja magasabb összegű, mint a második gyermekre járó csed, illetve gyed alapja, akkor a magasabb naptári napi alap után kell az ellátást megállapítani. A jogszabály azonban félreérthető, mert az utolsó ellátásra, és nem az utolsóként született gyermekre megállapított ellátásra vonatkozik. Mindezekre tekintettel az egyértelmű jogalkalmazás végett az alábbi vastag betűvel kiemelt résszel egészül ki a törvény 2016. január 1-jétől:

A 42/D §  (5)  bekezdése csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csed alapja kizárólag a  jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével állapították meg.

Továbbá kimondja a jogszabály, hogy ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csed, valamint gyed összegének kiszámításakor alkalmazták az 1997. évi LXXXIII. törvény  2015. január 1-jét megelőzően születettekre vonatkozó átmeneti rendelkezését (82/F §), és az ellátás összegét a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján folyósították, az új kedvezményszabálynál – azaz az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (4b) bekezdése és a 42/D § (6) bekezdése alkalmazása során – azon megállapított csed összegét is figyelembe kell venni, amelyet nem folyósítottak a biztosított részére.

Saját háztartás

A gyed folyósításának egyik feltétele, hogy a gyermeket a szülő a saját háztartásában nevelje. A törvénymódosítás alapján akkor állapítható meg, hogy a gyedre jogosult anya, a biztosított szülő, a hallgatói (diplomás) gyedre jogosult a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él, és a gyermeket a szülő neveli, illetve gondozza.

Hallgatói (diplomás) gyed

A hatályos szabály alapján, ha a hallgatói (diplomás) gyedre jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díjának havi összege a minimálbér, illetve a garantált bér 70 százaléka.

Január 1-jétől ez a rendelkezés is módosul. Az új szabály alapján, ha a hallgatói (diplomás) gyedre jogosult a számítási időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az  ellátás naptári napi alapját a  jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része alapján kell megállapítani azzal, hogy, ha a biztosított naptári napi jövedelme a  minimálbér kétszeresének a harmincad részét nem éri el, a gyed összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelemmel kell számolni. Az így megállapított gyed összege nem lehet alacsonyabb a minimálbér, illetve a garantált bér 70 százalékánál.

Amikor nem jár a gyed

Megszűnik a gyednél a 60 napos várakozási idő. A hatályos szabály alapján ugyanis, nem jár a gyermekgondozási díj az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha

– a gyed első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik,
– a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csedet vett igénybe, vagy a gyedben részesülő meghal.

A törvénymódosításra vonatkozó indokolás azt tartalmazta, hogy azért kerül ki a törvényből a 60 napos várakozási idő, mert, ha például a gyermek egyéves kora után az anya szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, és az apa szeretné igénybe venni a gyedet, akkor ez a szabály indokolatlan megszorítást tartalmaz az apa vonatkozásában, hiszen az apa járulékfizetéssel megalapozta az ellátás igénybevételét.

A gyed időtartama

Jelenleg csak abban az esetben jár a gyed a gyermek 2 éves koráig, ha a biztosítási jogviszonnyal megalapozott időtartam eléri a másfél évet.  Január 1-jétől a gyed – kivéve az ikergyermekeket – a gyermek 2 éves koráig fog járni. Megjegyzés: ikergyermekek esetén a gyedet továbbra is a gyermekek harmadik életévének betöltéséig lehet igénybe venni.

A fenti szabály kedvezőbb lesz, mint a jelenleg hatályos, amely az előzetes biztosítási időt is figyelembe veszi, így vannak olyan esetek, amikor a gyed folyósítása a gyermek kétéves kora előtt megszűnik. A törvény indokolása alapján „társadalompolitikai okból és a bürokrácia csökkentése érdekében is indokolt, hogy a 365 nap társadalombiztosítási jogviszony megléte a gyermek 2 éves koráig alapozza meg az ellátásra való jogosultságot”.

Ezzel összefüggésben továbbá érvényét veszti az a rendelkezés, amely a gyedet megelőző 2 éven belül, a másik gyermekre tekintettel megállapított gyermekgondozási díj figyelembevételére vonatkozik. Azaz 2016. január 1-jétől hatályon kívül kerül az a szabály, hogy, ha a gyedre jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy az azt megelőző 2 éven belül másik – különböző korú – gyermekére tekintettel jogosult volt gyedre, a gyed folyósításának időtartama

– nem lehet rövidebb az utoljára folyósított gyed időtartamánál, amelynél figyelembe vették a szülést, illetve a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött időt,

– nem hosszabbodik meg az új gyed megállapítására jogosító gyermek jogán megállapított csed jogosultsági idejével, és

– nem hosszabbodik meg az utolsóként született gyermek jogán megállapított gyed, gyes jogosultsági idejével.