A magyarok 61 százaléka jónak vagy kitűnőnek tartja egészségi állapotát, ami kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék). Az életkor előrehaladtával viszont az egészségi állapot is megromlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, az arány az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékra csökken és a 65 év felettiek körében is csak 6 százalék.

Már csak azért is fontos lenne törődni az egészségünkkel, hiszen az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban. Tízből hét magyart komolyan foglalkoztat, milyen egészségi állapotnak örvend majd nyugdíjasként.

A baj az, hogy a gondolatokat ritkán követik tettek. A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megőrzésért. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék étkezik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék igyekszik ugyanezt tenni.

Nyugdíj 65 éves korban

Egészségügyi állapotuktól függetlenül a magyarok 65 éves korukban szeretnének nyugdíjba vonulni. Azonban abban, hogy mennyi időt szeretnének nyugdíjasként élni, már jelentős különbségek vannak. A kitűnő egészségi állapotban lévők 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A megkérdezettek 35 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal abbahagyná a munkát. Elég sokan, 31 százalék részmunkaidőben dolgozna tovább, 19 százalékuk dolgozna, de más munkakörben, még 7 százalék változatlanul azt csinálná, amit addig.

Csakhogy a valóság ettől jócskán eltér, hiszen a magyar nyugdíjasok harmada a tervezettnél előbb vonult nyugdíjba megromló egészsége vagy elvesztett munkája miatt.

Mi van, ha baj van?

Komoly problémát jelent az is, hogy a munkavállalók negyede nem tudna mihez kezdeni, ha egy váratlan esemény, például egészségkárosodás miatt idő előtt kellene nyugdíjba vonulnia. 60 százalék ilyenkor a megtakarításaihoz nyúlna, 29 százalék a munkanélküliség elleni biztosítását használná, 28 százalék kisebb lakást választana, 28 százalék pedig a társára támaszkodna.

A felmérésből levonható, hogy az egészégi állapot és a biztos öregkor összefonódik egymással. A magyarok bizakodóak: ötből három közülük jó egészségi állapotúnak tartja magát, ám a helyzet a kor előrehaladtával negatív irányba változik.

A munkaadók és a munkavállalók igénye azonos: a munkáltatók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával sokat tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért, illetve a munkavállalók 95 százaléka venne részt munkahelyi egészségmegőrző programokon. Ezek közül a szűrések, az egészséges munkahelyi ételválaszték és a sportolási lehetőségek a legnépszerűbbek.

Nyugdíjas évek, de milyenek?

A magyarok háromnegyede úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és mindössze csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

A magyarok, majdani nyugdíjuk mindössze 30 százalékát remélik saját megtakarításból finanszírozni, a fennmaradó 70 százalékot az államtól és a munkáltatótól várják. A későbbi elképzeléseket nézve csak 50 százaléknak van terve arra, hogy mihez kezd majd nyugdíjas éveiben.

A felmérés értékelése alapján látható, hogy a most aktív munkavállalóknak érdemes kidolgozniuk egy stratégiát az egészség megőrzésére és az egészséges életmód fenntartására, ha komolyan meg akarják valósítani a nyugdíjas évekre vonatkozó terveiket. A megvalósításhoz érdemes tanácsot és támogatást kérni barátoktól, rokonoktól és szakemberektől, illetve az egészséges életmód fenntartását segítő szokásokat be kell építeni a napi rutinba.