Nyugdíjrendszer: kell az öngondoskodás
Több sebből vérzik a jelenlegi nyugdíjrendszer: egyrészt az alacsony születésszám miatt, másrészt az egyre hosszabb átlagéletkor is rontja a jövőbeni kilátásokat. Az MNB úgynevezett jóléti alapokkal venné rá a fiatalokat az öngondoskodásra.
A demográfiai problémák egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a nyugdíjrendszerre, hiszen míg 1916-ban a születéskor várható élettartam 42 év volt, száz évvel később már a 80 év felé közeledett a születéskor várható élettartam Magyarországon. A nyugdíjba menetel idején még hosszabb élettartamra kell számítani, 65 éves kor után további 20 évre.
A „baby boom” sem jó
Nem csak a gyerekszám befolyásolja a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, hanem a várható élettartam is. Míg három-négy generációval ezelőtt átlagosan 4 gyereket szült egy nő, az életszínvonal emelkedésével jelenleg 1,5-et, de minden jóléti országra jellemző a 2 alatti átlagos gyerekszám. Több gyerek csak a szegény, afrikai országokban születik.
Nem szerencsések a születésszámban bekövetkezett nagy kilengések sem, mert ez a születés után, amikor el kell tartani a gyerekeket, nehezíti a rendszert, amikor dolgoznak, akkor segíti, amikor nyugdíjba vonulnak, akkor pedig ismét nehézségeket okoz. Ilyen nagy létszámú generációk voltak Amerikában a „baby boom” nemzedék, Magyarországon pedig a Ratkó-gyerekek és a gyes-nemzedék. A demográfiai nyomás egyre nagyobb 2060-ra a mostani duplájára nőhet a függőségi ráta, vagyis az egy aktívra jutó eltartottak aránya.
Kevés a hosszútávú megtakarítási hajlandóság
A nyomást enyhíthetné a nyugdíjak saját megtakarításból való kiegészítése, de Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarítások aránya más országokhoz képest is alacsony. A helyzet elkeserítő, ugyanis míg Európában átlagosan a megtakarítások 46,5 százaléka hosszútávú megtakarítás, Magyarországon ennek csak az ötöde, 9 százalék az arány. A nyugdíjcélú állományok összességében nőnek, de a megtakarítók száma nem változik. A munkavállalók nagyjából 29 százalékának van most nyugdíjcélú megtakarítása.
Éppen ezért került be a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjába a jóléti alapok ötlete. Az alapokba kerülő pénzt többféle célra lehetne fordítani, nem csupán nyugdíjcélra, de egészségügyi ellátások finanszírozására vagy pedig lakásvásárlásra is. Ezzel lehetne motiválni a fiatalokat is, hogy hosszútávon takarékoskodjanak.
