A 2014-es áfahiány 2,5 milliárd euróval kisebb, mint az egy évvel korábbi, az egyes tagországok között viszont továbbra is hatalmas különbségek mutatkoznak. Az adatok 18 tagállam, köztük Magyarország esetében mutatnak javulást.

A bizottság átal közölt adatok szerint Magyarországon a várt áfabevételek 17,95 százalékát nem tudták beszedni 2014-ben, ami mintegy 2,1 milliárd eurót (651 milliárd forintot) tett ki.

Az áfabevétel-kiesés aránya Romániában volt a legmagasabb, itt a várt bevételek 37,9 százalékát nem sikerült beszedni. A skála másik végén Svédország található, ahol ez 1,2 százalék. Abszolút értékben a legnagyobb bevételkiesést Olaszország könyvelhette el 36,9 milliárd euróval, a legalacsonyabbat pedig Luxemburg 147 millió euróval.

A brüsszeli testület hangsúlyozta: több rövid távú intézkedés is született a probléma orvoslására, a jelentésből azonban kiderült, hogy bár javult a helyzet, valódi előrelépés csak akkor érhető el, ha a „tagállamoknak sikerül megállapodniuk egy egyszerűbb, csalásbiztosabb és vállalkozásbarátabb rendszer kialakításáról”.

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint Magyarországon egy év alatt - 2013-ról 2014-re - több mint négy százalékponttal csökkent az áfaadórés, ami azt jelenti, hogy mérséklődött az adóelkerülés - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A bizottság e héten közzétett tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfaadórés - a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbség - mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent 2014-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban. A több mint négy százalékpontos javulásban a legnagyobb szerepet az online pénztárgépek játszották úgy, hogy csak 2014 utolsó négy hónapjában (szeptember 1-jétől) kellett kötelezően a vállalkozóknak online kasszát használniuk.

A tárca számításai szerint a 2015-ös adatsor még jobb lesz, hiszen abban az évben debütált az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) és az volt az első teljes év, amikor már csak az adóhivatali összeköttetéssel rendelkező pénztárgépbe üthették bevételüket a vállalkozások. Az államkassza bevételi adatsora is igazolta a társadalmi elvárást: az online pénztárgépek 2014-ben 150-200 milliárdot hoztak a kincstárnak

Az elmúlt idők legfontosabb feketegazdaság elleni intézkedései már bizonyítottak, nem véletlen, hogy az egyes tagállamok adóhatóságai rendre keresik fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt azért, hogy adoptálják az online pénztárgépek, vagy éppen az ekáer szabályozását. Emellett számos fehérítő intézkedés segíti a tisztességes vállalkozókat, például az étel- és italautomaták regisztrációja és online bekötése, az áfa belföldi összesítő nyilatkozat, az adóregisztráció (céglovagok kizárása cégalapításkor), a fordított adózás a gabona- és a fémkereskedelemben, s a munkaerő-kölcsönzésnél, a készpénzfizetés korlátozása a cégeknél, az áfabevallások gyakoribbá tétele egyes kockázatos adózói körökben - sorolja közleményében a tárca.

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfaadórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összege is.