Nyakunkon a kisadók bevallása!
Sok munkával és nagy odafigyeléssel jár az egyes kisadók – mint a rehabilitációs hozzájárulás, népegészségügyi termékadó, kulturális adó – éves bevallása, melynek határideje február 25-e.
A 1501 számú bevallási garnitúra (hasonlóan minden ’01 bevallási nyomtatványhoz) többszörös felhasználási móddal rendelkezik, és az időrendje alapján is alkalmas a havi, negyedéves, és éves bevallás teljesítésére, amelyet a bevallás elején kell jelölnünk.
Éves bevallás vonatkozhat a rehabilitációs hozzájárulás elszámolására, illetve a kulturális adóra, ha az áfa bevallói gyakorisága éves (vagy az áfa kódja=1). Ezt a nyomtatványt kell használni a 2015. évre vonatkozó késedelmesen, vagyis a bevallás benyújtásának esedékességét követően, az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is.
Ugyancsak azonos időzítés vonatkozik a népegészségügyi termékadó fizetésére, ha az általános forgalmi adózásban alanyi mentes, vagy bevallás benyújtására nem kötelezett áfaalany, illetve éves áfabevalló az, akinek a 15NETA jelű bevallást kell beadnia.
A rehabilitációs hozzájárulásnál külön jelölni szükséges, hogy éves elszámolásról van szó. A rehabilitációs hozzájárulást a munkaadónak akkor kell fizetnie, ha
– az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az
– általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
A kötelezettség szempontjából munkaadónak minősül az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat.
A rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség meghatározása során létszámon – mind a foglalkoztatottak, mind a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében – az átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, amit a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerint kell meghatározni. A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség szempontjából a létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell megállapítani.
A rehabilitációs hozzájárulás esetében az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározása során nem kell figyelembe venni többek között az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót. Munkaerő-kölcsönzés esetében munkaadónak a kölcsönbe vevő munkáltató minősül – kivéve, ha a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé erre irányuló nyilatkozatot tesz –, ezért a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség is őt terheli.
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
b) akinek legalább 40 százalékos egészségkárosodása van, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,
c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
d) aki fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadónak a kötelezettség megállapítása céljából külön nyilvántartást kell vezetnie, amit a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni.
A kötelezettség éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke elég tetemes: 964 500 forint/fő/év.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni, s bevallani – a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség 25 százalékát. A befizetett előlegek, illetve az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25-éig kell megfizetni és bevallani.
Az eltérő üzleti év szerint működő adózóknál is az előlegek, valamint az éves bevallás benyújtása a naptári negyedévekkel, évvel megegyezően történik.
A kulturális adóra – amit egyébként havonta vagy negyedévente kell bevallani – akkor vonatkozik az éves bevallási kötelezettség (1501 nyomtatvány 5. sora), ha az általános forgalmi adóban alanyi mentes adóalanyról van szó, vagy bevallás benyújtására nem kötelezett az áfaalany, illetve az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adózóról van szó. Ezekben az esetekben kell a kulturális adó bevallását és a befizetést az adóévet követő február 25-éig benyújtani, teljesíteni.
A népegészségügyi termékadót a meghatározott vámtarifaszámok alá besorolható, előre csomagolt üdítőital, energiaital, cukrozott készítmény, sós snack, ételízesítő, ízesített sör, alkoholos frissítő, gyümölcsíz első belföldi értékesítése után kell fizetni, feltéve, hogy a hozzáadott cukor-, só-, taurin és/vagy metil-xantin tartalma meghaladja a törvényben előírt mértéket.
Ugyancsak vonatkozik a népegészségügyi adó a jövedéki törvény szerinti alkoholtermékre, ide nem értve a gyümölcspárlatot (a jövedéki törvény 68. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italokat). Egyes, előzőekben felsorolt termékekre vonatkozó beszerzésekre – ha arra belföldön, saját termék előállításához van szüksége az adózónak – szintén felmerülhet a népegészségügyi termékadó kötelme.
Az időzítés szerint éves bevallást (15NETA jelű bevallás) akkor kell adni, ha egyébként nem havi, vagy nem negyedéves általános forgalmi adó alanyokra vonatkozik a népegészségügyi termékadó megállapítása, vagy áfa alanyi mentesek, illetve nem kell áfabevallást benyújtaniuk.
