PDF letöltés

Nem árt felfrissíteni ismereteinket az osztalékszabályokról

A beszámoló készítés idején érdemes aktualizálnunk az osztalék előírásával és elszámolásával kapcsolatos ismereteinket, hiszen tudjuk, az adójogszabályok folyamatosan változnak. Például az osztalék elengedés könyvelési szabályai is változtak 2020 őszén, amit fontos tudniuk a cégtulajdonosoknak, hiszen a járványhelyzetre tekintettel esetlegesen romló eredmény, ami a társaság hitelképességét is veszélyezteti, csak részben oldható meg az osztalék elengedésével.

Az osztalék kifizetésének elengedése az eredménytartalékot érinti

A 2020-as pénzügyi év sok társaság számára nem az előzetes tervek szerint alakult, hiszen a járványhelyzet okozta intézkedések hatására csökkent a bevételük, miközben a költségek nem zsugorodtak, így még az eddig jól profitáló vállalkozások teljesítménye is veszteségbe fordulhatott. Ez veszélyeztetheti a cég hitelképességét is, hiszen a pénzintézetek elvárásai között jellemzően szerepel az adózott eredménnyel szembeni elvárás. A cég tulajdonosai a kedvezőtlen helyzet elkerülése érdekében dönthetnek úgy, hogy részben, vagy egészében lemondanak osztalékkövetelésükről. 

A számviteli törvény legutóbbi módosítása (2020. november 27.) szerint azonban az elengedett osztalék összegét ettől az időponttól már nem az egyéb bevételek között kell szerepeltetni, hanem ezt a döntéssel egy időben az eredménytartalékban kell közvetlenül vezetni. Ezzel a társaság adózás előtti eredménye és adózott eredménye nem változik. Az osztalék elengedésével ugyanakkor az eredménytartalék növekedése miatt a saját tőke összege is a kívánatos sávban maradhat, amit szintén fontos szem előtt tartani, mert a tőkehiányos állapotot a szabályozás egyértelműen szankcionálja, a céget lépésekre kötelezi. Emellett az osztalék elengedését az illetéktörvény is az illetékmentes kategóriába sorolja.

Osztalékfizetési korlát

A COVID-19 járványügyi helyzetre reagálva a 2020 nyarán hatályba lépett új kormányrendelet értelmében a fejlesztési tartalék-képzésre vonatkozóan kedvezőbb feltételek kerültek meghatározásra. A korábbi szabályozás módosításával a fejlesztési tartalék összege már elérheti az adózás előtti eredmény (nyereség) teljes összegét is. Az adóévenkénti maximális keretösszeg viszont nem változott, fejlesztési tartalék jogcímen továbbra is legfeljebb 10 milliárd forint képezhető. 

Nagyon fontos azonban, hogy a képzett fejlesztési tartalék összegét lekötött tartalékba kell vezetni az eredmény tartalékból, így az összeg befolyásolja az osztalék kifizetésének lehetőségét!

A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét, továbbá szigorodtak az osztalékfizetési korlát szabályai is, a tőketartalék nem nyújthat fedezetet a negatív eredménytartalékkal szemben a fedezet számítása során.

A fizetendő osztalék elszámolása a beszámolókban

A megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. 

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján, és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott üzleti évről, jelen esetben 2020-ról, készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban, azaz 2021-ben, a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni.  A jóváhagyott osztalékot azonban így a tárgyidőszakot követő üzleti évben, tehát 2021-ben kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni. A Ptk. kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. A jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint is időben elválhat egymástól.