Egy cég gazdálkodásában felmerülhetnek olyan költségek, ráfordítások, amelyek a társasági adó alapjának megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Ezek egy része bár a folyó üzleti tevékenységgel elvileg összefügg, de valamilyen feltétel (mondjuk a megfelelő dokumentáció) hiányában nem vehetőek figyelembe, míg más részük nem kapcsolható a bevételszerző tevékenységhez. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egyes költségeket, ráfordításokat maga a társasági adóról szóló törvény „tilt le”, míg másokat a cég körülményeinek mérlegelésével lehet a bevételszerző tevékenységgel összefüggésbe hozni – vagy nem.

A társasági adó (tao) alapjának megállapításakor az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel. A törvény (3. számú melléklet, A) pont) példálózó jelleggel felsorolja a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket és ráfordításokat. Ilyen költségnek minősül többek között:

• az áfa nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás értéke, ha a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel;
• hiányzó eszköz értéke, ha a hiány megfelelő gondosság mellett elkerülhető lett volna és az adózó nem tett meg minden tőle elvárhatót a hiányból eredő veszteség mérséklésére;
• az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;
• az a költség, amely ellenőrzött külföldi társaságnak fizetett ellenértékkel kapcsolatosan merült fel, kivéve, ha az adózó szerződésenként külön nyilvántartásban bizonyítja, hogy a költség, ráfordítás a vállalkozási tevékenységet szolgálja;
• az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, és térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó (áfa),ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
• a reklámadó törvény szerinti reklámközzététellel összefüggésben elszámolt költség, de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben a 30 millió forintot meghaladja, és a mentességi feltételek nem teljesülnek.
• az élőzenei szolgáltatásra tekintettel költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) összege, a 22/F. § szerinti adókedvezmény érvényesítése esetén.

Szabad, vagy talán…..

Első és legfontosabb hogy költségként kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült költségeket lehet/szabad elszámolni, olyan számlával, amely a vállalkozás nevére és címére szól!

A törvényileg tiltott költségek esetében a dolog egyértelmű. Akkor, ha olyan költségről van szó, amely az egyik cégnek jogos költség, míg a másiknak nem – azaz a társaság tevékenysége határozza ugyan meg az elszámolás lehetőségét, de az nem mindig egyértelmű, mondjuk azért, mert vélelmezhető (az is), hogy a tulajdonok személyes szükségletét elégítette ki, már nehezebb a döntés. (Ennek vizsgálata a NAV egyik kedvence.)

Például, ha egy több lábon álló vállalkozó vagyok és üzemeltetek egy kis pékséget, emellett van egy könyveléssel foglalkozó vállalkozásom is, akkor például, ha papírt vagy patront vásárolok a nyomtatóhoz, azt mindkét cégben megtehetem, hiszen a pékségben is szükség van a dokumentációk, számlák, stb kinyomtatására éppúgy, mint a könyvelőirodában. Viszont, ha lisztet és egyéb sütőipari kellékanyagot vásárolok, az a könyvelő vállalkozásba már „nem fér bele”, mint költség, mert hogyan magyarázom meg mi szükségem van ott például sütőpapírra, vagy egy zsák lisztre.

Célszerű tehát, ha a vállalkozók megelégszenek olyan költségek elszámolásával, amelyek egyértelműen a cég tevékenységéhez kapcsolhatóak és icipici kétkedést sem keltenek a revizorokban.

Továbbmenve, ebből következnek még a „nem a vállalkozás érdekében felmerült költség” miatti ügyek áfa kihatásai is, ami szintén jelentős szankciókkal járhatnak.

Az üzleti év zárásakor amúgy is górcső alá vesszük a költségelszámolást, lehetőségünk van a megkérdőjelezhető tételek kigyomlálására, és esetleges adókihatásaik önellenőrzésére (ez még mindig olcsóbb, mintha a NAV „kertészkedik” a cégnél).