A hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) nem tartalmaz külön előírásokat az iskolakezdési támogatás adózására, így az ilyen címen adott juttatás a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után a juttatóval fennálló jogviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell a közterheket (szja-t, járulékot, szochót, szakképzési hozzájárulást) megfizetni. A juttatás értékhatár nélkül adható akár pénzben, akár természetben (tanszer, ruházat stb.), vagy iskolai felszerelésekre taneszközökre váltható utalvány formájában.

Számviteli szempontból a juttatás személyi jellegű egyéb kifizetés, amely a társasági adóról szóló törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek.

Pénzben vagy természetben adott támogatás

Legegyszerűbb a pénzben adott támogatás, ha ugyanis természetben/utalvány formájában történik a juttatás, személyi jövedelemadót és a járulékokat az szja-törvény 46. paragrafusának (7)–(10) bekezdéseire, a Tbj. 77. paragrafus (4) bekezdésére, figyelemmel kell számfejteni, megfizetni, bevallani, igazolni, ami jóval bonyolultabb adminisztrációt jelent a juttató és a magánszemély számára egyaránt, mint a pénzbeli kifizetés. Ugyanis a juttatást terhelő szja-előleget, tb-járulékot a juttatónak akkor is meg kell állapítania, és be is kell fizetnie, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség.

Ilyenkor a magánszemély helyett megfizetett, követelésként nyilvántartásba vett szja-t beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ha a beszámítás nem lehetséges, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. Az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot kell szolgáltatni.

A le nem vonható befizetett, követelésként nyilvántartásba vett tb-járulék elszámolása tekintetében pedig a juttató és a magánszemély megállapodása szerint lehet eljárni. Amennyiben a cég a követelést elengedi, az a magánszemély egyéb jövedelmeként válik adókötelessé.

Mindezeket figyelembe véve, nem kérdés, hogy a juttatás melyik formája a legegyszerűbben kezelhető mindkét fél számára.

Számítógép-használat juttatása

A kialakult pandémiás időszak miatt az idén a munkáltatók számára már kézenfekvő lehetőség a digitális oktatás adómentes támogatása. Az szja-törvény 1. számú melléklet 7.11. pontja szerint ugyanis adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

E rendelkezés alapján a munkáltató két módon is adómentesen, a juttatás értékétől függetlenül segítheti az tanulmányokat folytató gyermekeket eltartó dolgozóit úgy, hogy otthoni személyi használatra ad akár egy vagy több számítógépet (például laptopot, tabletet és azok tartozékait). Ezek az eszközök nem kerülnek a munkavállaló tulajdonába. Ennél korszerűbb megoldás a kizárólag asztali gép, tablet, laptop, monitor, egér, nyomtató, billentyűzet és egyéb alkatrészek bérbevételére (használatára) váltható utalvány juttatása, amelynek segítségével a munkavállaló mindig a legújabb számítógépes eszközöket veheti igénybe.

Csekély értékű ajándék

Érdemes megemlíteni a csekély értékű ajándékot is, amelyet bármely kifizető (nem csak a munkáltató) bárkinek – így a szülőknek és  közvetlenül a tanulónak, diáknak is – adhat legfeljebb évi egy alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány formájában juttatást, amely után 1,18x(15 százalék szja+15,5 százalék szocho)=35,99 százalék közterhet kell fizetnie.

Vagyis az idén egyszeri alkalommal 16 100 forint értékű utalvány, vagy a juttató nevére szóló számlával vásárolt termék formájában adott támogatás az szja-törvény 70. paragrafus (6) bekezdésének a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Ha például három iskolás gyermek esetén mindkét szülő foglalkoztatója él ezzel a lehetőséggel, összesen 2x4főx16 100=128 800 forint értékű, a pénzbeli támogatásnál kedvezőbb adózású juttatással támogathatják a családot.

Fontos azonban: a juttató a csekély értékű ajándékokról – az adatvédelmi előírások betartásával – olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből utólag is megállapítható a juttatásban részesültek személye, azaz, hogy az adott kifizető az adott szülőnek, gyermeknek csekély értékű ajándékot az adóévben egyszer adott. Ha a juttató nem rendelkezik ilyen nyilvántartással, akkor nem kezelhető kifizetői adózás mellett a juttatás.