Nagy baj lehet a mulasztásból

Május végéig kell leadni a céges beszámolókat. Ha valaki mulaszt, nagyon megütheti a bokáját: kényszertörlési eljárást indul, ha a társaság a kétszeri felhívás ellenére nem tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

Most már nagyon sürgeti az idő a cégeket, hogy leadják céges beszámolójukat, amelyeket legkésőbb május 31-ig kell benyújtaniuk. Ha ezt elmulasztják bizony komoly szankciókkal nézhetnek szembe. A mulasztás tényéről, – kétszeri felszólítás után –  a NAV értesíti a cégbíróságot és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja.

A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli visszavonhatatlan megszűnését eredményezi. Fő szabályként a cégbíróság sem kérelemre, sem hivatalból nem rendelkezhet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. A kényszertörlési eljárás alá vont cég nem végezhet üzletszerű gazdasági tevékenységet.

A végelszámolási kormányrendelet alapján a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal – az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól  a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig terjedő üzleti évről – a vezető tisztségviselőnek 30 napon belül el kell készítenie a tevékenységet lezáró beszámolót és az ahhoz kapcsolódó adóbevallásokat.

A tevékenységet lezáró beszámoló készítése során is az üzleti év végi beszámoló készítés szabályait kell alkalmazni, a könyvviteli nyilvántartásokat le kell zárni, a kötelező mérlegfordulónapi értékeléseket el kell végezni, a mérleget leltárral kell alátámasztani stb. Az elkészült beszámolót, amelyet a legfőbb szervnek nem kell elfogadnia, de – a már említett 30 napon belül – a számviteli törvény előírásainak megfelelően közzé kell tenni.

A kényszertörlés befejezése

Az eljárásnak akkor szakadhat vége, ha a cégbíróság megállapítja, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor és a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, akkor a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből. Ezenkívül, ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, de a bejelentés és vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról.

Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy nincs vagyona, akkor a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és a cég ellen felszámolási eljárást indít. Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, de a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról. Ha a cég bírósági peres vagy nem peres eljárásban félként vesz részt, akkor a cégbíróság a bejelentésre és a vagyonfelmérés adataira tekintet nélkül megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.