Az első pénzbeli ellátás, amivel rendszerint találkozik a szülő, a csecsemőgondozási díj. Ez a gyermek születésétől kezdve (vagy legkorábban a várható szülést megelőző 28. naptól) jár az első 168 napban. A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997.évi LXXXIII. tv. 41. paragrafusa kimondja, hogy nem jár csecsemőgondozási díj abban az esetben, ha az ellátást igénylő keresőtevékenységet folytat. A törvény szerint nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha azt az ellátás folyósításának ideje alatt fizetik ki.

Klasszikus estben a csecsemőgondozási díj után következik a sorban a gyermekgondozási díj (gyed). A gyermekgondozási ellátás folyósítása mellett a jelenlegi szabályozás alapján korlátlanul lehet munkát vállalni, tehát akár teljes munkaidős jogviszony is létesíthető. Mivel a gyed a csed lejártát követően jár, így legkorábban a 169. naptól kérvényezhető.

Itt érdemes szót ejteni a gyed, a napközbeni gyermekfelügyelet, illetve a munkavégzés kapcsolatáról. A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C paragrafusának d) pontja kimondja, hogy nem jár gyermekgondozási díj a szülőnek, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést. Ez azt jelenti tehát, hogy ha a gyermeket a gyed folyósítása mellett, jellemzően kétéves kora előtt például bölcsődében helyezi el a szülő, de keresőtevékenységet nem folytat, akkor az ellátásról le kell mondania. Érdemes tudni, hogy ez a jogosult szülő feladata és felelőssége, nem automatikusan szűnik meg az ellátás folyósítása. A változást tehát neki kell bejelentenie.

A gyermekgondozási díj után, a gyermek két- és hároméves kora között jár a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes). Emellett már régóta nincs korlátozás vagy tiltás, így itt is igaz, hogy akár teljes munkaidős jogviszony is létesíthető az ellátás mellett.

Más a helyzet akkor, ha a szülő – többnyire az anya – nem jogosult csecsemőgondozási díjra, így a szüléstől kezdődően már gyest kap. A gyes mellett a gyermek fél éves korától lehet keresőtevékenységet folytatni.

A diplomás gyed már a gyermek születésétől jár a szülőnek, lévén, hogy csecsemőgondozási díjra nem jogosult, tanulmányai alapján azonban diplomás gyedre igen. Fontos itt is kiemelni, hogy az első 168 napban nem folytathat keresőtevékenységet az a személy, akinek diplomás gyedet folyósítanak. Munkát vállalni tehát csak a 169. naptól lehet az ellátás mellett.

A családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV. tv.   rendelkezik a gyermeknevelési támogatásról (gyet, köznyelvben főállású anyaság). Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek harmadik életévének betöltésétől a nyolcadik életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül akkor, ha kizárólag az otthonában végzi a munkát.

2019. január 1-jétől érhető el a gyermekek otthongondozási díja (303/2018. kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról). A gyodban részesülők korlátozottan folytathatnak keresőtevékenységet. Nem jár a gyermekek otthongondozási díja, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, és a munkaideje meghaladja a 4 órát, kivéve, ha otthon dolgozik.